Alapítványi ködben eltűnő milliárdok – Matolcsy öröksége az MNB-ben

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) körüli "sok-sok milliárd" eltűnésével kapcsolatos kérdés elsősorban két nagy témára utal a közbeszédben:

1. A Pallas Athéné-alapítványok (MNB-alapítványok) vagyonának sorsa, ahol 2014-2015-ben 266 milliárd forint közpénzt helyeztek ki az MNB nyereségéből, és 2024-2025-re jelentős veszteség keletkezett.

2. Az MNB saját nagy veszteségei (2022-2024-ben több ezer milliárd forint), főleg a magas kamatok és monetáris politika miatt.

1. Az MNB-alapítványok milliárdjai (a leggyakoribb "eltűnés" narratíva)

Matolcsy György MNB-elnöksége alatt (2013-2025 március) az MNB 2014-ben hat Pallas Athéné-alapítványt hozott létre, összesen 266 milliárd forinttal (plusz ingatlanok kb. 7 milliárdért). Ezeket 2019-ben összevonták a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME). A vagyont az Optima Befektetési Zrt. kezelte, átláthatatlan céghálón keresztül (magántőkealapok, külföldi cégek).

• Hova ment a pénz? Főleg külföldi ingatlanbefektetésekbe:

• Lengyel GTC ingatlancég részvényei (túlfizetve vásárolták, árfolyamesés miatt 160+ milliárd veszteség).

• Svájci Ultima Capital luxusingatlan-cég (20%+ árfolyamcsökkenés, további veszteség).

• Egyéb: New York-i luxuslakások, kötvények túlértékelése (150 milliárdos értékvesztés).

• Része jutott Matolcsy-közeli köröknek (pl. Matolcsy Ádám, Száraz István cégei ingatlanvásárlásai révén).

• Mennyi veszteség? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös vizsgálata szerint:

• 2024-re a teljes vagyon (induláskor jelenértéken ~460 milliárd) lényegében elégett, kb. 150-200 milliárd forint közvetlen veszteség (pl. csak a GTC miatt 160 milliárd mínusz).

• Likviditási válság: 2025 januárban a PADME fizetésképtelenség szélén állt.

• Összesen akár 300-400 milliárd értékvesztés inflációval számolva.

• Mi történt 2025-ben?

• Az ÁSZ feljelentést tett hűtlen kezelés, csalás miatt (több bűncselekmény gyanúja).

• Nyomozás indult (rendőrség, ügyészség).

• Varga Mihály új MNB-elnök ígérete: felszámolás, de jogilag bonyolult és veszteséges lenne.

A pénz nem "eltűnt" a semmibe, hanem rossz befektetésekben veszett el, részben Matolcsy-közeli körök gazdagodásával. Az ÁSZ szerint átláthatatlan struktúra és kontrollhiány okozta.

2. Az MNB saját veszteségei (nem alapítványok)

Az MNB 2022-től veszteséges a magas kamatok miatt (fix kamatozású hitelek, kötvények értéktelenedése):

• 2022-2023: ~2500 milliárd kumulált veszteség.

• 2024: 788 milliárd veszteség (Matolcsy utolsó éve).

• Összesen több ezer milliárd, saját tőke negatívba fordult.

Ez nem "eltűnés", hanem könyvelési veszteség (globális jelenség jegybankoknál). A törvényt módosították, hogy ne az államköltségvetés pótolja, hanem jövőbeli nyereségből.

Összefoglalva

A köznyelvben a "sok-sok milliárd" főleg az alapítványokra utal: 266 milliárdból 150-200+ milliárd veszteség rossz befektetések és átláthatatlan gazdálkodás miatt. Nyomozás folyik, de felelősségre vonás egyelőre nincs. A devizatartalék (30-38 milliárd euró körül) stabil, nem csökkent drámaian.

Ha konkrét részletre (pl. egy befektetés) vagy kíváncsi, kérdezz!

A Pallas Athéné-alapítványok (hivatalosan Pallas Athéné Közgondolkodási Program alapítványai, később Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány – PADME) 2014-ben jöttek létre Matolcsy György MNB-elnöksége idején, összesen 266 milliárd forint közpénzből (az MNB nyereségéből, ami a forint leértékeléséből származott).

Hivatalos indoklás és célok

Az MNB szerint az alapítványok az alábbi célokra kellettek:

• A jegybank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának részeként emelni a magyarországi közgazdasági oktatás színvonalát.

• Növelni az általános közgazdasági műveltséget oktatási programok, kiemelkedő tehetségek támogatása révén.

• Tudományos kutatások, innováció, geopolitikai ismeretterjesztés támogatása.

• Értékteremtés: szellemi tőke gyarapítása (ösztöndíjak, doktori programok, konferenciák), történelmi épületek felújítása.

Kezdetben hat külön alapítvány volt (pl. Domus Animae, Domus Scientiae, Geopolitikai Alapítvány), amelyeket később összevontak (2019-re PADME néven). Az MNB hangsúlyozta, hogy az alapítványok függetlenek, a vagyon hozamát használják fel (nem a tőkét), és ez illeszkedik a jegybank gazdaságpolitikát támogató mandátumához.

Kritikák és a valóság

A létrehozás már 2014-2015-ben botrányt kavart:

• Sokan látták úgy, hogy az alapítványok Matolcsy személyes ambícióit szolgálták (saját "unortodox" közgazdasági tanainak terjesztése, tudományos műhelyek létrehozása).

• A pénzt közpénzből adták, de alapítványi formában kivonták a nyilvános ellenőrzés alól (nem kellett költségvetésbe befizetni).

• Kritikusok (ellenzék, MTA, Transparency International) szerint ez közpénz privatizálása, átláthatatlan gazdálkodás, családi-közeli körök gazdagodása (pl. Matolcsy Ádám érdekeltségei, Szemerey Tamás köre).

2025-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata feltárta: a vagyon jelentős része (150-300 milliárd forint) veszteségként égett el rossz befektetésekben (pl. lengyel ingatlanrészvények, svájci luxuscégek), átláthatatlan céghálón keresztül. Feljelentés történt hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával.

Összességében: hivatalosan oktatási-tudományos célokra kellettek, gyakorlatilag sokan korrupciós eszköznek látják, ami közpénz elherdálását és magángazdagodást szolgálta.

 

Magyar korrupció 1990–2025: rendszerváltástól rendszerszintig

A magyar korrupció az elmúlt 30-35 évben (1990-2025)Magyarországon a korrupció – azaz a hatalommal való visszaélés személyes haszonszerzés céljából – az 1990-es rendszerváltás óta folyamatosan jelen van, de intenzitása és formái változtak az idők során. A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján mérve az ország helyzete eleinte javult az EU-csatlakozás felé haladva, de 2010 után jelentősen romlott, és 2024-re Magyarország az EU legkorruptabb országai között van, 41 ponttal a 0-100 skálán (ahol 0 a legkorruptabb, 100 a legtisztább). Ez a romlás nemzetközi kritikákat von maga után, beleértve az EU-s források befagyasztását. Az alábbiakban időszakokra bontva foglalom össze a főbb trendeket, példákat és adatokat, megbízható források alapján. Megjegyzés: a CPI-index szubjektív érzékelést mér, de megbízható mutató, amit üzleti vezetők, szakértők véleménye alapján állítanak össze. 1990-2000: A rendszerváltás utáni átmenet és a privatizáció kora

• A rendszerváltás (1989-1990) után a korrupció robbanásszerűen nőtt a gazdasági átalakulás miatt. A szocialista állami tulajdon privatizációja (pl. állami vállalatok eladása) sok visszaélésre adott lehetőséget: olcsó eladások, bennfentes információk alapján gazdagodás. Példák: a Horn-kormány (1994-1998) alatti olajszőkítési ügyek, ahol milliárdos veszteségek keletkeztek adócsalások miatt.
• A CPI-index 1995-ben indult; Magyarország akkoriban 4,1 pontot kapott (0-10 skálán, ami ma 41-nek felel meg), ami közepes szintet mutatott, de romlott a '80-as évekhez képest. A korrupció főleg a közigazgatásban (engedélyek, ellenőrzések) és a politikában (pártfinanszírozás) jelentkezett.
• Pozitív lépések: 1990-es években létrejöttek az első korrupcióellenes törvények, de gyengék voltak.

2000-2010: EU-csatlakozás és ideiglenes javulás

• Az EU-csatlakozási folyamat (2004) kényszerítette Magyarországot reformokra: erősebb törvények (pl. közbeszerzési törvény 2003-ban), függetlenebb bíróságok és ügyészség. A CPI-index javult: 2000-ben 5,2 pont (ma kb. 52), 2010-re 4,7 (kb. 47), de stagnált.
• Nagy botrányok: A Medgyessy-kormány (2002-2004) alatti autópálya-építések (pl. Vegyépszer-ügy), ahol túlárazott szerződések milliárdos veszteségeket okoztak. A Gyurcsány-kormány (2004-2009) idején a Zuschlag-ügy (pártfinanszírozás csalás) és a 2006-os botrányok növelték a korrupcióérzést.
• A korrupció formái: Politikai (pártok finanszírozása), adminisztratív (engedélyek) és gazdasági (EU-támogatások elosztása). 2008-2010-ben a gazdasági válság növelte a problémákat, de az EU nyomása miatt javult az átláthatóság.

2010-2025: A Fidesz-kormányok alatti romlás és az EU-s konfliktusok

• 2010-től az Orbán-kormányok alatt a CPI-index folyamatosan romlik: 2010-ben 47 pont, 2024-re 41 pontra esett vissza, ezzel Magyarország az EU-ban a legrosszabb (Romániát és Bulgáriát is lehagyva). Harmadik éve vezetjük az EU korrupciós listáját.
• Okok: A hatalom központosítása (pl. alkotmánymódosítások, média ellenőrzése), közbeszerzések manipulálása (pl. egyajánlatos tenderek aránya 2010-ben 10%, 2020-ra 40% felett). Példák: Mészáros Lőrinc cégeinek milliárdos közbeszerzései (pl. vasútépítések), Tiborcz István (Orbán veje) EU-támogatott projektjei (pl. Elios-ügy, ahol 2018-ban az OLAF csalást állapított meg).
• Nagy ügyek: A 4-es metró botránya (2010-es évek eleje, túlárazás), a Microsoft-ügy (2018, szoftverlicencek korrupciója), és a Pegasus-botrány (2021, kémprogrammal való visszaélés). 2020-as években az EU források (pl. helyreállítási alap) befagyasztása korrupció miatt – 2025-ig több milliárd eurót tartanak vissza.
• A korrupció típusai: Állami szintű (elosztási korrupció, ahol az állam kedvenc cégeknek juttat forrásokat), politikai (pártközeli oligarchák gazdagodása) és intézményi (ügyészség, bíróságok függetlenségének gyengülése). A TI szerint a korrupció ma "rendszerszintű", nem csak egyedi esetek.
• Pozitívumok: 2023-ban elfogadták a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát, de kritikusok szerint hatástalan, mivel nem független az intézményrendszer.

Összefoglaló adatok a CPI-indexből (Transparency International)

Év	CPI pontszám (0-100)	EU-rangsor (legrosszabb)
1995	41	Közepes
2000	52	Javulás
2010	47	Stagnálás
2020	44	Romlás
2024	41	1. (EU-ban)

A korrupció gazdasági hatása: Becslések szerint évente GDP 1-2%-át emészti fel, és aláássa a bizalmat az intézményekben. 

EU–Mercosur megállapodás: miért jelent komoly veszélyt az európai gazdákra?

 Az EU–Mercosur megállapodás fő hátrányai az európai gazdákra nézve elsősorban a méltánytalan versenyből fakadnak, amit a gazdák szervezetei (pl. COPA-COGECA, FNSEA Franciaországban, MAGOSZ Magyarországon) és számos tagállam (Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország) hangsúlyoznak. Íme a legfontosabb pontok:

1. Olcsó importáruk beáramlása és árverseny

• A Mercosur-országokból (Brazília, Argentína stb.) érkező termékek (marhahús, baromfi, cukor, etanol, rizs) jelentősen olcsóbbak lennének a alacsonyabb termelési költségek miatt.
• Ez aláásná az európai gazdák jövedelmét, piaci részesedését, különösen az érzékeny ágazatokban (pl. marhahús-kvóta 99 000 tonna/év kedvezményes vámmal).
• Gazdák szerint ez "dömping" hatásként farmbezárásokat, munkahelyvesztést okozna.

2. Különböző termelési standardok (unfair competition)

• Mercosur-termelők lazább szabályok szerint dolgoznak: több peszticid/GMO használat, gyengébb állatjóléti és munkaügyi előírások, kevésbé szigorú környezetvédelmi normák (pl. amazonasi erdőirtás kapcsán).
• Európai gazdákra szigorú EU-szabályok vonatkoznak (Green Deal, KAP-követelmények), ami magasabb költségeket jelent – ezt "tükörzáradékok" (reciprocity) hiánya miatt unfairnek tartják.
• COPA-COGECA szerint ez "árulás" a gazdákkal szemben, nem elég a fenntarthatósági fejezet.

3. Kumulatív hatások más tényezőkkel

• Ukrajnai importliberalizáció már most nyomja az árakat (pl. gabona, baromfi).
• Tervezett KAP-költségvetés-csökkentés (következő ciklusban) tovább csökkentené a támogatásokat.
• Környezeti aggályok: növelheti az erdőirtást, ellentmond az EU zöld céljainak.

4. Gazdák és szervezetek véleménye

• COPA-COGECA (23 millió gazdát képvisel): "Gazdaságilag és politikailag káros", elutasítják jelenlegi formában.
• Francia gazdák (FNSEA): "Megöli a megélhetésünket", tüntetések miatt Franciaország blokkolja.
• Magyar álláspont (Nagy István agrárminiszter, Orbán Viktor): Veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot és gazdák jövedelmét, Magyarország ellenzi.
• Brüsszeli tüntetések (2025. dec. 18.): Ezért halasztották el az aláírást januárra.

A megállapodásban vannak védintézkedések (safeguard clause: gyors vámemelés importrobbanás esetén) és kvóták, de a gazdák szerint ezek nem elégségesek, túl magas küszöbökkel. Támogatók (pl. Németország) szerint geopolitikai előnyök (Kína/USA ellen), de a gazdák nyomása miatt a deal jövője bizonytalan.