Felosztott Kontinensek

 Afrika gyarmatosításának részletes története

Afrika gyarmatosítása egy hosszú és összetett folyamat, amely az ókortól a 20. század közepéig tartott, de a legintenzívebb szakasza a 19. század végén zajlott, az úgynevezett "Scramble for Africa" (Afrika felosztása) során. Ez a periódus az európai hatalmak gyors terjeszkedését jelentette, amely során a kontinens nagy részét elfoglalták és kizsákmányolták. Az alábbiakban strukturáltan foglalom össze a történelmet, beleértve a hátteret, kulcseseményeket, érintett hatalmakat, területi felosztásokat és hosszú távú hatásokat. Az információk megbízható történelmi forrásokon alapulnak, és ahol releváns, több nézőpontot is figyelembe vettem a kiegyensúlyozottság érdekében.

Történelmi háttér

Afrika gyarmatosítása nem a 19. században kezdődött. Az ókori görögök és rómaiak már az i. e. 8. századtól kezdve kolóniákat alapítottak Észak-Afrikában (pl. Líbia és Tunézia területén), amelyek kereskedelmi és mezőgazdasági célokat szolgáltak. A középkorban arab és oszmán befolyás erősödött, de az európai gyarmatosítás modern kora a 15. században indult Portugália vezetésével. Portugál felfedezők, mint Vasco da Gama, kereskedelmi posztokat létesítettek a nyugat-afrikai partokon (pl. Angola, Mozambik), elsősorban a fűszer- és rabszolgakereskedelem miatt. A 16-18. században más európai hatalmak (Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia) is bekapcsolódtak, főleg part menti kereskedelmi állomásokkal és rabszolgakereskedelemmel. Ekkor még nem volt mély belső terjeszkedés; 1870-ben Afrika mindössze 10%-a volt európai kézen, főleg part menti területek, mint Algéria (Franciaország), Fokföld (Nagy-Britannia) és Angola (Portugália).

A 19. század közepétől a gyarmatosítás felgyorsult a második ipari forradalom miatt: Európa nyersanyagokra (gumi, elefántcsont, arany, gyémántok) és piacokra vágyott. Emellett stratégiai okok (pl. tengeri útvonalak ellenőrzése, mint a Szuezi-csatorna) és ideológiai tényezők (misszionárius tevékenység, "civilizációs küldetés") is hajtották a folyamatot. A gyarmatosítás átmenetileg "informális" volt (gazdasági dominancia), de a 1880-as években átváltott közvetlen uralomra.

A Scramble for Africa (Afrika felosztása, 1875–1914)

Ez a időszak a gyarmatosítás csúcsa, amikor hét fő európai hatalom – Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Portugália és Spanyolország – versengett a kontinensért. 1914-re Afrika 90%-a európai uralom alatt állt, csak Etiópia és Libéria maradt független (bár Etiópiát később Olaszország elfoglalta 1936–1941 között). A folyamatot Otto von Bismarck német kancellár indította el, aki a rivalizálás szabályozása érdekében összehívta a Berlini Konferenciát.

Kulcsesemények és idővonal:

• 1870-es évek: Korai terjeszkedések, pl. Franciaország elfoglalja Tunéziát (1881), Nagy-Britannia Egyiptomot (1882).

• 1884–1885: Berlini Konferencia. 14 európai ország (köztük az USA) részvételével szabályozták a gyarmatosítást: kötelezővé tették a "hatékony megszállást" (katonai jelenlét), szabad kereskedelmet ígértek a Kongó-medencében, és felosztották a kontinenst anélkül, hogy afrikai képviselőket meghívtak volna. Ez legalizálta a gyors hódításokat és megelőzte a háborúkat az európaiak között.

• 1880-as–1890-es évek: Gyors területfoglalások. Németország Togót, Kamerunt és Délnyugat-Afrikát (Namíbia) szerezte meg (1884); Franciaország megalakította Nyugat-Afrikát (1895) és Egyenlítői-Afrikát (1910).

• 1898: Fashoda-incidens. Brit-francia összecsapás Szudánban, amely majdnem háborúhoz vezetett, de diplomáciai megállapodással zárult.

• 1899–1902: Második búr háború. Nagy-Britannia legyőzi a búr köztársaságokat Dél-Afrikában, teljes ellenőrzést szerezve.

• 1904–1908: Lázadások elnyomása. Pl. Herero és Nama genocídium Német Délnyugat-Afrikában (több tízezer halott), Maji Maji-lázadás Német Kelet-Afrikában.

• 1911–1912: Marokkói válságok és Italo-török háború. Olaszország megszerzi Líbiát; Franciaország és Spanyolország Marokkót.

• 1914 után: Az I. világháború alatt a német gyarmatokat felosztották a győztesek között (pl. Tanzánia brit kézre került).

Egyéb konferenciák: Algeciras Konferencia (1906) és Agadiri Válság (1911), amelyek a marokkói vitákat rendezték.

Kulcs európai hatalmak és kolóniáik

A felosztás során a határokat önkényesen húzták meg, figyelmen kívül hagyva etnikai, kulturális és földrajzi realitásokat, ami mai konfliktusok alapja.

Hatalom	Főbb kolóniák/régiók	Jellemzők
Nagy-Britannia	Dél-Afrika, Nigéria, Kenya, Uganda, Egyiptom, Szudán, Rhodesia (Zimbabwe/Zambia), Kelet-Afrika nagy része.	Legnagyobb birodalom (Afrika 30%-a), fókusz a kereskedelemre (pl. Indiai-útvonal) és nyersanyagokra (arany, gyémántok). Cecil Rhodes kulcsszereplő.
Franciaország	Algéria, Tunézia, Marokkó, Nyugat-Afrika (Szenegál, Mali, Elefántcsontpart), Egyenlítői-Afrika (Gabon, Csád), Madagaszkár.	Legnagyobb terület (Afrika 15%-a), kulturális asszimiláció ("civilizációs misszió").
Németország	Togó, Kamerun, Délnyugat-Afrika (Namíbia), Kelet-Afrika (Tanzánia, Ruanda, Burundi).	Késői belépő (1884-től), brutális elnyomás (genocídiumok).
Belgium	Kongó Szabad Állam (később Belga Kongó).	II. Lipót király személyes birtoka (1885–1908), milliók haltak meg kizsákmányolás miatt (gumi, elefántcsont).
Olaszország	Eritrea, Szomália, Líbia, Etiópia (rövid ideig 1936–1941).	Sikertelen etiópiai kísérlet 1896-ban, Mussolini alatt agresszív terjeszkedés.
Portugália	Angola, Mozambik, Guinea-Bissau, São Tomé és Príncipe.	Korai gyarmatok, belső terjeszkedés a 19. században.
Spanyolország	Spanyol Marokkó, Spanyol Szahara (Nyugat-Szahara), Egyenlítői-Guinea.	Kisebb területek, főleg Észak-Afrikában.

Ellenállás és hosszú távú hatások

Afrikai ellenállások voltak, pl. a Dervish Állam Szomáliában (1899–1920), Chimurenga-lázadás Zimbabwéban (1896–1897), vagy a Maji Maji-felkelés (1905–1907). A gyarmatosítás brutalitása óriási: milliók haltak meg háborúkban, betegségekben (pl. alvási betegség), éhínségekben és kényszermunkában (pl. Kongóban 8 millió halott 1885–1908 között). Gazdaságilag Afrika nyersanyag-exportőrré vált, ami függőséget okozott. Szociálisan kulturális rombolás történt, etnikai konfliktusok keletkeztek a mesterséges határok miatt.

A világ 84%-ának kifosztása: múlt idő? Nem egészen.

A modern gyarmatosítás (15–20. század) – lényegi összkép

A modern kori gyarmatosítás döntően európai nagyhatalmakhoz kötődött, de a 19–20. században nem európai birodalmak (Japán, USA, Oroszország) is bekapcsolódtak. A gyarmatok száma nem abszolút adat, hanem definíciófüggő (csúcskorszak vs. összes történeti birtok, protektorátusok, kis szigetek stb.).

1. A dominancia mértéke – a legfontosabb adat

• 1914 körül a Föld szárazföldi területének ~84%-a gyarmati vagy függő viszonyban állt.

• Ez nem periférikus jelenség, hanem a modern világrend alapja.

2. A fő gyarmattartók súly szerinti rangsora

• Egyesült Királyság: messze a legnagyobb birodalom
  – összesen ~130–135 gyarmat, csúcson ~57
  – globális jelenlét minden kontinensen

• Franciaország: ~90 gyarmat
  – főként Afrika és Délkelet-Ázsia

• Portugália és Spanyolország: a legkorábbi globális birodalmak
  – Amerika, Afrika, Ázsia kulcsterületei

• Hollandia: kereskedelmi-alapú gyarmatosítás
  – Indonézia kulcsszerepben

• Németország és Olaszország:
  – későn belépők, rövid, de intenzív gyarmati korszak

• Belgium:
  – kevés gyarmat, de extrém kizsákmányolás (Kongó)

• Oroszország / SZU:
  – kontinentális gyarmatosítás (Szibéria, Közép-Ázsia)

• Japán:
  – modern, ipari alapú birodalom (1895–1945)

3. Miért fontosak ezek az adatok?

• A mai gazdasági egyenlőtlenségek,

• a politikai instabilitás,

• az etnikai és határkonfliktusok,

• és a globális erőviszonyok
  többsége közvetlenül a gyarmati rendszer öröksége.

4. A jelen helyzet – látszólagos lezárás

• Klasszikus gyarmat szinte nincs,

• de tengerentúli területek ma is léteznek
  (Franciaország, Egyesült Királyság, USA, Dánia stb.).

• A formális uralom megszűnt, a strukturális függés gyakran megmaradt.

---

Rövid konklúzió

A modern gyarmatosítás nem múltbeli epizód, hanem a mai világrend szerkezeti alapja. A számok nem puszta statisztikák: hatalmi arányokat, erőforrás-átcsoportosítást és tartós függőségeket írnak le.

Száraz István és Somlai Bálint: A Matolcsy-hálózat luxusbefektetői és kommunikációs triója

 Háttere és Kapcsolatai a Matolcsy-Hálózattal

Száraz István a Matolcsy Ádám baráti körének tagja, gyakran említik Somlai Bálint és Pintér Máté mellett mint a "Matolcsy Ádám barátai" trióját, akik "sok milliárd forintot" kaptak az MNB-alapítványoktól zsíros szerződésekkel, ingatlanfelújításokkal és kommunikációs feladatokkal. Kapcsolata Matolcsy Ádámmal évekre nyúlik vissza: közösen üzemeltették az Origót, amely "tíz éve a csapat első igazi trófeája volt". Száraz a hálózat kommunikációs szakembere, aki MNB-alapítványi pénzekből finanszírozta projektjeit, és később a jegybank legnagyobb kommunikációs ügynökségét irányította.

• Matolcsy Ádámhoz való viszony: Száraz István "de facto" irányította bizonyos befektetéseket Matolcsy Ádám mellett, pl. londoni, dubaji és balatoni ingatlanügyleteket. Együtt vettek részt luxuséletmódban: magángépes utazások (új Challenger 601 repülő), Ferrari-gyűjtemény (Somlai Bálint 179 millióért árulja), Porsche-k és étteremnyitás (pl. Felix a Várkert Kaszinóban, 306 millióért Pintér Máténak juttatva).

• Egyéb kapcsolatok: Hevér Judit ügyvédnővel (a hálózat cégjogi képviselőjével) és Stofa Györgyel (Optima-vezetővel) dolgozott együtt. Száraz neve a Quartz magántőkealapok haszonhúzóiként merült fel, amelyek az Optima Befektetési Zrt.-vel és Optimum Ventures alapokkal kezelték a PADME befektetéseit.

Szerepe a Pallas Athéné-Alapítványokban (PADME) és az Optima Befektetési Zrt.-ben

Száraz István nem volt hivatalos vezető, de informálisan irányította a kommunikációt és bizonyos befektetéseket:

• Kommunikációs és médiaüzletek: Az MNB-alapítványaitól nyert pénzekből finanszírozta a vs.hu portált, majd az Origo kiadóigazgatója lett (hárommilliárd forintért intézhette a Nemzeti Bank kommunikációját). Cége, a Frank Digital Kft., vált a jegybank milliárdos kommunikációs ügynökségévé, amely közpénzeket emésztett fel.

• Befektetési irányítás: Részt vett a PADME vagyonának (266 milliárd Ft induló, mai értékén 460 milliárd) kezelésében az Optima Zrt.-n keresztül. A hálózat követhetetlen céghálózatokat használt (lengyel GTC, svájci Ultima Capital), ahol Száraz István neve haszonhúzóként előkerült a Quartz Alapkezelő kapcsán. Például dubaji luxusingatlant (egymilliárdért) egy Matolcsy Ádámhoz köthető cégen keresztül szerzett.

• Vagyonátjátszási kísérlet: 2025 februárjában (Matolcsy György távozása előtt) trükkös kölcsönszerződéssel próbálták átpasszolni az Optima Alapkezelőt egy Száraz István-közeli magántőkealaphoz (Közép-Európai III., Quartz kezelésében) – ezt Varga Mihály megakadályozta.

Befektetések és Veszteségek

Száraz István befektetései luxusfókuszúak voltak, de hozzájárultak a PADME veszteségeihez (200-400 milliárd Ft összesen):

• Balatonakarattyai Pine Weekendhouse: Állami turisztikai pénzekkel támogatott panzió, 450 millióért eladta 2025-ben "vagyonmentésként".

• Culinaris-nagykereskedés: Prémium delikátbolt-hálózat mögötti cég, amit nemrég túladott, szintén vagyonvédelmi lépésként.

• GTC és Ultima Capital: Közvetetten érintett a lengyel ingatlanóriás (160 milliárd Ft veszteség) és svájci luxuscég (tízmilliárdos bukás) befektetéseiben, ahol a pénz "jó béna" döntésekkel égett el.

• Haszonhúzás: "Degeszre tömték a Matolcsy család közelében működő magántőkealapokat", pl. kommunikációs üzletek, ingatlanfelújítások milliárdos megbízásai.

Jogi és Botrányos Aspektusok

• ÁSZ-vizsgálat (2025 március): Az ÁSZ feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás miatt, érintve a Matolcsy-kört, beleértve Száraz Istvánt mint haszonhúzót. A jelentés kiemeli milliárdos kifizetéseket Somlai cégeinek (13+ milliárd Ft), amelyek Szárazhoz kötődnek.

• Nyomozás: Felderítési szakaszban van, "a közpénz igen" eltűnt – Száraz István tanúként méltó a nyomozók figyelmére az MNB forrásainak magánvagyonná alakítása miatt.

• Perek: A Transparency International peret nyert az Optima ellen (2025 október), ami ügyletek hátterét tárja fel, érintve Száraz István Quartz-kapcsolatait.

• Botrányok: "Fényes nappal zajlott a közpénzek lenyúlása", londoni műgyűjtés, dubaji ingatlanok és luxuséletmód miatt támadják. Száraz tagadja a vádakat, politikai támadásnak nevezi.

Összességében Száraz István a hálózat "kommunikátora és haszonhúzója", aki luxusbefektetésekkel és médiaüzletekkel gazdagodott, miközben hozzájárult a PADME veszteségeihez. A nyomozás folyik, de felelősségre vonás egyelőre nincs.

Somlai Bálint (született 1985 körül) magyar üzletember, ingatlanfejlesztő, a Matolcsy-hálózat egyik legfontosabb haszonhúzója és Matolcsy Ádám egyik legközelebbi barátja/üzlettársa. Szerepe elsősorban ingatlanfejlesztési megbízásokban és közpénz-alapú projektekben nyilvánul meg, amelyek a Pallas Athéné-alapítványok (PADME) vagyonából, illetve az ahhoz kapcsolódó céghálózatból (Optima Befektetési Zrt., GTC, Quartz Alapkezelő) származó pénzeket használtak fel. Nem töltött be hivatalos pozíciót az alapítványokban vagy az MNB-ben, de cégei milliárdos megbízásokat kaptak, és a hálózat luxusprojektjeinek kivitelezője volt. Az ÁSZ 2025-ös vizsgálata és a nyomozás kiemelten említi, mint a Matolcsy-kör egyik kulcsfiguráját.

Közpénzből magánbukás – A PADME-ügy és a százmilliárdok eltűnése

A Pallas Athéné-alapítványok (PADME) konkrét befektetései

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME, korábbi MNB-alapítványok) vagyonát (kezdő 266 milliárd Ft közpénz, jelenértéken ~460 milliárd) az Optima Befektetési Zrt. kezelte átláthatatlan céghálón (magántőkealapok, külföldi holdingok) keresztül. A fő befektetések két tőzsdei ingatlancégbe irányultak, de voltak hitelek, kötvények és egyéb ügyletek is. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös vizsgálata szerint irracionális döntések, felárak és kockázatos stratégia miatt 150-300 milliárd Ft veszteség keletkezett (a vagyon jelentős része elégett). Nyomozás folyik hűtlen kezelés, csalás miatt.

Fő befektetések részletei

1. Globe Trade Centre (GTC) S.A. (lengyel tőzsdei ingatlancég, varsói központú, közép-kelet-európai irodaházak, bevásárlóközpontok):

• Részesedés: ~62,6% többségi tulajdon (Optimum Ventures magántőkealapokon keresztül, GTC Dutch Holdings és GTC Holding Zrt. közbeiktatásával).

• Vásárlás: 2020-ban tőzsdén kívüli ügyletben, ~9 zloty/részvény áron, 31% felárral (kb. 60 milliárd Ft többletköltség).

• Használat: Fedezetként szolgált kecskeméti campusprojektnek és MBH Bank-hiteleknek (több száz milliárd Ft).

• Veszteség: Árfolyamzuhanás miatt ~150-160 milliárd Ft bukás (a legnagyobb egyedi veszteség). 2025-ben refinanszírozás sikerült (500 millió eurós kötvény), de fizetési nehézségek voltak.

• Egyéb: A GTC-ből pénz áramlott Matolcsy-közeli körökhöz (pl. Somlai Bálint cégei fejlesztésekre).

2. Ultima Capital S.A. (svájci tőzsdei luxusingatlan-cég, Zug-i székhelyű, ultra-luxus apartmanok, villák Európában – pl. Courchevel, Gstaad):

• Részesedés: Jelentős, de nem többségi (több körös befektetés, Optima-csoporton keresztül).

• Vásárlás: 2020-as évek elején, rizikós startup-szerű befektetésként; kötelezettségvállalás ~250 millió CHF (kb. 104 milliárd Ft) részvényvásárlásra 2024-2025-re.

• Veszteség: Árfolyam 20-30% csökkenés, további több tízmilliárd Ft bukás; likviditási krízis (svájci bank visszakövetelte hitelét).

• Egyéb: Matolcsy Ádám és Száraz István informálisan irányította a tárgyalásokat (Max-Hervé George alapítóval); luxusfókusz ellenére krach bekövetkezett.

Egyéb befektetések és ügyletek

• Kötvények és hitelek: Optima kötvénykibocsátásai (2021-2023: 255-279 milliárd Ft/év), túlértékelve könyvelve (~150 milliárd Ft veszteség). Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd Ft-ja is Optima-kötvényekbe ment (nem teljesíthető visszaváltás).

• MBH Bank-hitelt: 170 millió euró (70 milliárd Ft), fedezetül GTC-részvények.

• Hazai ingatlanok: Korábban (2015-2018) budapesti luxusingatlanok (Úri utca, Mátyás király út), de ezek nagy része Matolcsy-közeli magántőkealapokhoz vándorolt (~100 milliárd Ft-ról 4,5 milliárdra csökkent 2021-re).

• Egyéb: Startupok (pl. Mind Klinika 2 milliárd Ft, súlyos veszteség); kecskeméti campus (Nem volt felépítve, adósságrendezés 2025-ben).

Összesített veszteség és következmények (2025-ös állapot)

• Teljes vagyonvesztés: 200-400 milliárd Ft (ÁSZ: vagyon fele elveszett; likviditási válság 2025 januárban, fizetésképtelenség veszélye).

• Okok: Átláthatatlan struktúra, kontrollhiány, Matolcsy-közeli körök (Ádám, Száraz István, Stofa György) informális befolyása.

• Következmények: ÁSZ feljelentés (2025 március), rendőrségi nyomozás; új vezetés (Varga Mihály alatt) tisztogatás (vezetők cseréje GTC-nél, Ultimánál); vagyonrendezés folyamatban (pl. Wepmark Kft. átadás).

A befektetések nem hoztak hozamot, hanem elnyelték a pénzt, részben Matolcsy-kör gazdagodásával. Ha specifikus cégre vagy dokumentumra vagy kíváncsi, kérdezz rá!

Az ÁSZ 2025-ös Vizsgálatának Részletes Elemzése

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös vizsgálata a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodására összpontosított, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014-ben létrehozott Pallas Athéné-alapítványok összevonásából született. A vizsgálat 2024-2025-ben zajlott, és 2025. március 19-én tették nyilvánossá a jelentést. Az ÁSZ elsősorban azt ellenőrizte, hogy a PADME-nek juttatott közpénzvagyon (kezdetben kb. 266 milliárd forint, jelenértéken ~400-460 milliárd) kezelése során érvényesült-e a felelős gazdálkodás elve, beleértve a vagyon megőrzését, használatát és gyarapítását. A vizsgálat során számos hiányosságot tártak fel, ami büntetőfeljelentéshez vezetett. Az alábbiakban részletezem a kulcsfontosságú megállapításokat, pénzügyi veszteségeket, személyi összefonódásokat, irregularitásokat, ajánlásokat és következményeket, megbízható források alapján.

Vizsgálat Háttere és Módszertana

• Időszak és Tárgy: A vizsgálat a PADME 2019-es megalakulása óta zajló gazdálkodást fedte le, különös tekintettel az Optima Befektetési Zrt.-re (az alapítvány vagyonkezelőjére) és annak külföldi befektetéseire. Az ÁSZ átfogó ellenőrzést végzett, beleértve a pénzügyi kimutatásokat, befektetési döntéseket és belső ellenőrzési rendszereket.

• Indok: A vizsgálatot az alapítványok közpénz-jellegű vagyonának kezelése miatti közérdek indokolta, mivel az MNB nyereségéből származó pénzeket használták fel. Korábbi botrányok (pl. átláthatatlan befektetések) miatt indult, és a 2024-2025-ös likviditási válság felgyorsította.

• Módszertan: Az ÁSZ dokumentumelemzést, helyszíni ellenőrzéseket és szakértői véleményeket használt. A jelentés kiszivárgott tervezete (2025 márciusában) további részleteket tárt fel, amit az ÁSZ később megerősített a hivatalos verzióban.

Kulcs Megállapítások: Irregularitások és Problémák

Az ÁSZ számos súlyos hiányosságot azonosított, amelyek az alapítvány működését és vagyonkezelését érintették:

• Átláthatatlanság és Kontrollhiány: Az alapítvány nemzetközi vállalati hálózatot épített ki magántőkealapokon keresztül, ami gazdaságilag indokolatlan volt, és lehetetlenné tette a vagyon valós értékének nyomon követését. Nem volt hatékony belső ellenőrzési rendszer az Optima felett, és a PADME kuratóriuma nem gyakorolt megfelelő felügyeletet.

• Magas Kockázatú Döntések: A befektetések (pl. külföldi ingatlanok) indokolatlanul kockázatosak voltak, külső hitelekre támaszkodtak, és nem követték az alapítványi célokat (oktatás, kutatás). Például a GTC S.A. (lengyel ingatlancég) részvényeit 31%-os felárral vették meg, mindössze 5 órás elemzés alapján, támogatatlan hozamkalkulációkkal.

• Pénzügyi Kimutatások Hibái: A 2021-2023-as beszámolókat visszavonták, mivel a piaci értékelés nem felelt meg a valóságnak (pl. eszközök túlértékelése). Ez megbízhatatlanná tette az alapítvány pénzügyi helyzetét.

• Személyi Összefonódások: Az ÁSZ rámutatott átfedésekre a PADME, az Optima és más entitások (pl. Neumann János Egyetemért Alapítvány – NJE) között. Például Csizmadia Norbert 2020-tól mind a PADME, mind az NJE kuratóriumi elnöke volt, korábban Matolcsy György minisztériumában és az MNB-ben dolgozott. Szerződéseket Matolcsy Ádám-közeli cégeknek (pl. Somlai Bálint cégei: Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) adtak ki, összesen 4,6 milliárd forintért a BOKK projektre és 8,5 milliárdért (a szerződések 99%-a) a Burg Hotel projektre.

• Egyéb Irregularitások: A kötvénykibocsátások (pl. 127,5 milliárd forintos kötvény az NJE-nek) likviditási illúziót keltettek, de a visszavásárlási kötelezettségeket nem teljesítették, ami szerződésszegést jelentett.

Pénzügyi Veszteségek Részletei

A vizsgálat központi eleme a vagyonvesztés volt, ami százmilliárdos nagyságrendű:

• Összesített Veszteség: A PADME vagyona (beleértve az eredeti 266 milliárd forintot és a Neumann Alapítvány 127,5 milliárdját) jelentősen csökkent, összesen 200-400 milliárd forintos értékvesztéssel. Az ÁSZ szerint a vagyon fele elveszett.

• Specifikus Befektetések:

• GTC S.A. (Lengyel Ingatlancég): 62,61%-os tulajdonrész, több mint 160 milliárd forint veszteség az árfolyamzuhanás miatt (2024 végére). A befektetés külső hitelekre (pl. 170 millió eurós MBH Bank-hitel) támaszkodott, ami tovább növelte a kockázatot.

• Ultima Capital S.A. (Svájci Luxusingatlan-Cég): 33% és 25%-os részesedések, kb. 20-30%-os árfolyamesés, több tízmilliárd forintos veszteség. Kötelezettségvállalás ~250 millió svájci frankra (kb. 104 milliárd forint) 2024-2025-re, amit nem teljesítettek, svájci bankok követelték vissza a hiteleket.

• Kötvények és Egyéb: A Neumann Alapítványnak kibocsátott 127,5 milliárd forintos kötvények visszavásárlása nem történt meg, ami likviditási krízist okozott. További veszteségek kötvénytúlértékelésekből (~150 milliárd forint).

• Likviditási Válság: 2025 januárjában a PADME felügyelőbizottsága figyelmeztetett a fizetésképtelenség kockázatára, az Optima pedig külső segítség nélkül nem tudta megoldani a problémákat.

Ajánlások és Következmények

• Ajánlások: Az ÁSZ javasolta az alapítványi struktúra egyszerűsítését, hatékonyabb belső ellenőrzést, javítási tervek benyújtását, valamint a befektetések átláthatóságának növelését. Ha ezeket nem teljesítik, fegyelmi vagy büntető eljárások indulhatnak a vezetők ellen (pl. hűtlen kezelésért).

• Következmények:

• Büntetőfeljelentés: 2025 márciusában az ÁSZ több bűncselekmény gyanúja miatt (pl. hűtlen kezelés, csalás, közpénz helytelen használata) feljelentést tett a rendőrségnél és az ügyészségnél. A nyomozás érinti a PADME-t, az Optimát és a kapcsolódó entitásokat.

• Vezetőségi Változások: Az új MNB-elnök, Varga Mihály alatt új kuratóriumot és vezérigazgatót neveztek ki a PADME-nél, hogy vizsgálják a működést.

• Peres Ügyek: A Transparency International pert nyert a PADME ellen, ami dokumentumok kiadását eredményezte, növelve a közérdeklődést.

• További Hatások: A vizsgálat rámutatott a közpénz-alapítványok rendszerének gyengeségeire, ami reformokat sürget az MNB-alapítványoknál. Windisch László ÁSZ-elnök védte az alapítványokat, de elismerte az anomáliákat.

Összefoglalás és Értékelés

Az ÁSZ 2025-ös vizsgálata feltárta, hogy a PADME gazdálkodása nem felelt meg a felelős vagyonkezelés elveinek, ami százmilliárdos veszteségekhez, átláthatatlansághoz és személyi összefonódásokhoz vezetett. Ez nem csak pénzügyi, hanem jogi következményekkel jár, és aláássa az MNB-alapítványok hitelességét. A jelentés nyilvánosságra hozatala óta nyomozás folyik, de a teljes vagyonrendezés (pl. veszteségek behajtása) még folyamatban van