Külpolitikai „békecsinálás” és programnélküli politika

 

Külpolitikai „békecsinálás” és programnélküli politika – mit mondott Schiffer András az Öt – Közelképben?

Az Öt – Közelkép legutóbbi adásában Schiffer András és Gavra Gábor beszélgetése jóval túlmutatott a napi politikai kommentárokon. A diskurzus két nagy kérdést járt körül:
👉 Orbán Viktor látványosan felpörgött külpolitikai aktivitását,
👉 valamint a Fidesz–Tisza Párt szembenállás mögötti valós politikai logikát.

Orbán Viktor mint „békecsináló”?

Schiffer szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor rövid időn belül Moszkvában, Isztambulban, Washingtonban és a Vatikánban is megjelent. Ez nem klasszikus kétoldalú diplomácia, sokkal inkább egy közvetítői („messenger”) szerep körvonalazódik.

Különösen beszédes volt az amerikai látogatás:
– Donald Trump látványosan barátságos volt,
– ugyanakkor később nyilvánosan cáfolta, hogy bármilyen konkrét ígéretet tett volna Orbánnak (szankciók, pénzügyi védőernyő).

Schiffer szerint ez felvet egy alapvető kérdést:
a magyar kormányfő miben és kinek a nevében tárgyal?
A magyar társadalom ugyanis mindeddig nem kapott világos magyarázatot ezeknek az egyeztetéseknek a tartalmáról.

A beszélgetés egyik legerősebb állítása, hogy Orbán 2026-ra a külpolitikát és a „béke” narratíváját szánhatja fő témának. Egy esetleges fegyvernyugvás, vagy akár egy Trump–Putyin találkozó Budapesten olyan politikai tőke lenne, amelyet nehéz lenne kommunikációs szinten visszautasítani.

Csakhogy – és itt jön Schiffer kulcsmondanivalója –
a béke önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság strukturális problémáit.
A német autóipartól való függés, az alacsony hozzáadott értékű gazdaság, a belső torzulások békeidőben is velünk maradnak.

Török Gábor analógiája – miért hamis?

A beszélgetés második felében Török Gábor politológus azon állítása került terítékre, miszerint a Fidesz most ugyanazt a hibát követi el a Tisza Párt programjának támadásával, mint az MSZP 1998-ban a Fidesz „Polgári Magyarország Programjával”.

Schiffer ezt kifejezetten hamis analógiának nevezte.

1998-ban az MSZP identitása a „szakértelem” volt, ezért támadták a Fidesz programját – ezzel viszont akaratlanul is felértékelték azt.
Ma viszont egészen más a helyzet:
– a Fidesz nem szakértelemmel, hanem biztonsággal kampányol (rezsi, migráció, háború),
– ráadásul az általuk támadott „Tisza-programról” maga a Tisza Párt is azt állítja, hogy nem hivatalos, sőt akár mesterséges intelligencia által generált anyag.

És itt hangzik el a beszélgetés egyik legerősebb kérdése:
Hol van egyáltalán a Tisza Párt valódi programja?

Program helyett piramisjáték?

Schiffer szerint nem véletlen, hogy Magyar Péter kerüli a konkrét közpolitikai állításokat. A Fideszen kívüli választói térfél rendkívül megosztott:
– eltérő gazdasági érdekek,
– egymással ellentétes elvárások,
– minimális közös nevező.

Egyetlen konkrét programpont – például az adórendszer – azonnal belső törésvonalakat nyitna. Ezért marad a politika tartalom nélküli mozgósítási technikája.

Schiffer kemény, de világos összegzése szerint a Tisza Párt ajánlata jelenleg nem valódi ajánlat, hanem egy
„politikai piramisjáték”,
amelyet egyetlen mondat tart össze:
„Orbán takarodjon.”

Záró gondolat

A beszélgetés legnagyobb tanulsága talán az, hogy
– a látványos külpolitika mögött nincs gazdasági válasz,
– az ellenzéki politikában pedig nincs világos program.

És amíg ez így marad, addig a magyar politika továbbra is szimbolikus gesztusokról és üres narratívákról fog szólni – valódi alternatívák nélkül.

📺 A teljes beszélgetés itt nézhető meg:
👉 http://www.youtube.com/watch?v=H4-pifXsOQo