A világ 84%-ának kifosztása: múlt idő? Nem egészen.

A modern gyarmatosítás (15–20. század) – lényegi összkép

A modern kori gyarmatosítás döntően európai nagyhatalmakhoz kötődött, de a 19–20. században nem európai birodalmak (Japán, USA, Oroszország) is bekapcsolódtak. A gyarmatok száma nem abszolút adat, hanem definíciófüggő (csúcskorszak vs. összes történeti birtok, protektorátusok, kis szigetek stb.).

1. A dominancia mértéke – a legfontosabb adat

• 1914 körül a Föld szárazföldi területének ~84%-a gyarmati vagy függő viszonyban állt.

• Ez nem periférikus jelenség, hanem a modern világrend alapja.

2. A fő gyarmattartók súly szerinti rangsora

• Egyesült Királyság: messze a legnagyobb birodalom
  – összesen ~130–135 gyarmat, csúcson ~57
  – globális jelenlét minden kontinensen

• Franciaország: ~90 gyarmat
  – főként Afrika és Délkelet-Ázsia

• Portugália és Spanyolország: a legkorábbi globális birodalmak
  – Amerika, Afrika, Ázsia kulcsterületei

• Hollandia: kereskedelmi-alapú gyarmatosítás
  – Indonézia kulcsszerepben

• Németország és Olaszország:
  – későn belépők, rövid, de intenzív gyarmati korszak

• Belgium:
  – kevés gyarmat, de extrém kizsákmányolás (Kongó)

• Oroszország / SZU:
  – kontinentális gyarmatosítás (Szibéria, Közép-Ázsia)

• Japán:
  – modern, ipari alapú birodalom (1895–1945)

3. Miért fontosak ezek az adatok?

• A mai gazdasági egyenlőtlenségek,

• a politikai instabilitás,

• az etnikai és határkonfliktusok,

• és a globális erőviszonyok
  többsége közvetlenül a gyarmati rendszer öröksége.

4. A jelen helyzet – látszólagos lezárás

• Klasszikus gyarmat szinte nincs,

• de tengerentúli területek ma is léteznek
  (Franciaország, Egyesült Királyság, USA, Dánia stb.).

• A formális uralom megszűnt, a strukturális függés gyakran megmaradt.

---

Rövid konklúzió

A modern gyarmatosítás nem múltbeli epizód, hanem a mai világrend szerkezeti alapja. A számok nem puszta statisztikák: hatalmi arányokat, erőforrás-átcsoportosítást és tartós függőségeket írnak le.