Magyar korrupció 1990–2025: rendszerváltástól rendszerszintig

A magyar korrupció az elmúlt 30-35 évben (1990-2025)Magyarországon a korrupció – azaz a hatalommal való visszaélés személyes haszonszerzés céljából – az 1990-es rendszerváltás óta folyamatosan jelen van, de intenzitása és formái változtak az idők során. A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján mérve az ország helyzete eleinte javult az EU-csatlakozás felé haladva, de 2010 után jelentősen romlott, és 2024-re Magyarország az EU legkorruptabb országai között van, 41 ponttal a 0-100 skálán (ahol 0 a legkorruptabb, 100 a legtisztább). Ez a romlás nemzetközi kritikákat von maga után, beleértve az EU-s források befagyasztását. Az alábbiakban időszakokra bontva foglalom össze a főbb trendeket, példákat és adatokat, megbízható források alapján. Megjegyzés: a CPI-index szubjektív érzékelést mér, de megbízható mutató, amit üzleti vezetők, szakértők véleménye alapján állítanak össze. 1990-2000: A rendszerváltás utáni átmenet és a privatizáció kora

• A rendszerváltás (1989-1990) után a korrupció robbanásszerűen nőtt a gazdasági átalakulás miatt. A szocialista állami tulajdon privatizációja (pl. állami vállalatok eladása) sok visszaélésre adott lehetőséget: olcsó eladások, bennfentes információk alapján gazdagodás. Példák: a Horn-kormány (1994-1998) alatti olajszőkítési ügyek, ahol milliárdos veszteségek keletkeztek adócsalások miatt.
• A CPI-index 1995-ben indult; Magyarország akkoriban 4,1 pontot kapott (0-10 skálán, ami ma 41-nek felel meg), ami közepes szintet mutatott, de romlott a '80-as évekhez képest. A korrupció főleg a közigazgatásban (engedélyek, ellenőrzések) és a politikában (pártfinanszírozás) jelentkezett.
• Pozitív lépések: 1990-es években létrejöttek az első korrupcióellenes törvények, de gyengék voltak.

2000-2010: EU-csatlakozás és ideiglenes javulás

• Az EU-csatlakozási folyamat (2004) kényszerítette Magyarországot reformokra: erősebb törvények (pl. közbeszerzési törvény 2003-ban), függetlenebb bíróságok és ügyészség. A CPI-index javult: 2000-ben 5,2 pont (ma kb. 52), 2010-re 4,7 (kb. 47), de stagnált.
• Nagy botrányok: A Medgyessy-kormány (2002-2004) alatti autópálya-építések (pl. Vegyépszer-ügy), ahol túlárazott szerződések milliárdos veszteségeket okoztak. A Gyurcsány-kormány (2004-2009) idején a Zuschlag-ügy (pártfinanszírozás csalás) és a 2006-os botrányok növelték a korrupcióérzést.
• A korrupció formái: Politikai (pártok finanszírozása), adminisztratív (engedélyek) és gazdasági (EU-támogatások elosztása). 2008-2010-ben a gazdasági válság növelte a problémákat, de az EU nyomása miatt javult az átláthatóság.

2010-2025: A Fidesz-kormányok alatti romlás és az EU-s konfliktusok

• 2010-től az Orbán-kormányok alatt a CPI-index folyamatosan romlik: 2010-ben 47 pont, 2024-re 41 pontra esett vissza, ezzel Magyarország az EU-ban a legrosszabb (Romániát és Bulgáriát is lehagyva). Harmadik éve vezetjük az EU korrupciós listáját.
• Okok: A hatalom központosítása (pl. alkotmánymódosítások, média ellenőrzése), közbeszerzések manipulálása (pl. egyajánlatos tenderek aránya 2010-ben 10%, 2020-ra 40% felett). Példák: Mészáros Lőrinc cégeinek milliárdos közbeszerzései (pl. vasútépítések), Tiborcz István (Orbán veje) EU-támogatott projektjei (pl. Elios-ügy, ahol 2018-ban az OLAF csalást állapított meg).
• Nagy ügyek: A 4-es metró botránya (2010-es évek eleje, túlárazás), a Microsoft-ügy (2018, szoftverlicencek korrupciója), és a Pegasus-botrány (2021, kémprogrammal való visszaélés). 2020-as években az EU források (pl. helyreállítási alap) befagyasztása korrupció miatt – 2025-ig több milliárd eurót tartanak vissza.
• A korrupció típusai: Állami szintű (elosztási korrupció, ahol az állam kedvenc cégeknek juttat forrásokat), politikai (pártközeli oligarchák gazdagodása) és intézményi (ügyészség, bíróságok függetlenségének gyengülése). A TI szerint a korrupció ma "rendszerszintű", nem csak egyedi esetek.
• Pozitívumok: 2023-ban elfogadták a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát, de kritikusok szerint hatástalan, mivel nem független az intézményrendszer.

Összefoglaló adatok a CPI-indexből (Transparency International)

Év	CPI pontszám (0-100)	EU-rangsor (legrosszabb)
1995	41	Közepes
2000	52	Javulás
2010	47	Stagnálás
2020	44	Romlás
2024	41	1. (EU-ban)

A korrupció gazdasági hatása: Becslések szerint évente GDP 1-2%-át emészti fel, és aláássa a bizalmat az intézményekben.