Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) körüli "sok-sok milliárd" eltűnésével kapcsolatos kérdés elsősorban két nagy témára utal a közbeszédben:
A Pallas Athéné-alapítványok (MNB-alapítványok) vagyonának sorsa, ahol 2014-2015-ben 266 milliárd forint közpénzt helyeztek ki az MNB nyereségéből, és 2024-2025-re jelentős veszteség keletkezett.
Az MNB saját nagy veszteségei (2022-2024-ben több ezer milliárd forint), főleg a magas kamatok és monetáris politika miatt.
1. Az MNB-alapítványok milliárdjai (a leggyakoribb "eltűnés" narratíva)
Matolcsy György MNB-elnöksége alatt (2013-2025 március) az MNB 2014-ben hat Pallas Athéné-alapítványt hozott létre, összesen 266 milliárd forinttal (plusz ingatlanok kb. 7 milliárdért). Ezeket 2019-ben összevonták a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME). A vagyont az Optima Befektetési Zrt. kezelte, átláthatatlan céghálón keresztül (magántőkealapok, külföldi cégek).
Hova ment a pénz? Főleg külföldi ingatlanbefektetésekbe:
Lengyel GTC ingatlancég részvényei (túlfizetve vásárolták, árfolyamesés miatt 160+ milliárd veszteség).
Svájci Ultima Capital luxusingatlan-cég (20%+ árfolyamcsökkenés, további veszteség).
Egyéb: New York-i luxuslakások, kötvények túlértékelése (150 milliárdos értékvesztés).
Része jutott Matolcsy-közeli köröknek (pl. Matolcsy Ádám, Száraz István cégei ingatlanvásárlásai révén).
Mennyi veszteség? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös vizsgálata szerint:
2024-re a teljes vagyon (induláskor jelenértéken ~460 milliárd) lényegében elégett, kb. 150-200 milliárd forint közvetlen veszteség (pl. csak a GTC miatt 160 milliárd mínusz).
Likviditási válság: 2025 januárban a PADME fizetésképtelenség szélén állt.
Összesen akár 300-400 milliárd értékvesztés inflációval számolva.
Mi történt 2025-ben?
Az ÁSZ feljelentést tett hűtlen kezelés, csalás miatt (több bűncselekmény gyanúja).
Nyomozás indult (rendőrség, ügyészség).
Varga Mihály új MNB-elnök ígérete: felszámolás, de jogilag bonyolult és veszteséges lenne.
A pénz nem "eltűnt" a semmibe, hanem rossz befektetésekben veszett el, részben Matolcsy-közeli körök gazdagodásával. Az ÁSZ szerint átláthatatlan struktúra és kontrollhiány okozta.
2. Az MNB saját veszteségei (nem alapítványok)
Az MNB 2022-től veszteséges a magas kamatok miatt (fix kamatozású hitelek, kötvények értéktelenedése):
2022-2023: ~2500 milliárd kumulált veszteség.
2024: 788 milliárd veszteség (Matolcsy utolsó éve).
Összesen több ezer milliárd, saját tőke negatívba fordult.
Ez nem "eltűnés", hanem könyvelési veszteség (globális jelenség jegybankoknál). A törvényt módosították, hogy ne az államköltségvetés pótolja, hanem jövőbeli nyereségből.
Összefoglalva
A köznyelvben a "sok-sok milliárd" főleg az alapítványokra utal: 266 milliárdból 150-200+ milliárd veszteség rossz befektetések és átláthatatlan gazdálkodás miatt. Nyomozás folyik, de felelősségre vonás egyelőre nincs. A devizatartalék (30-38 milliárd euró körül) stabil, nem csökkent drámaian.
Ha konkrét részletre (pl. egy befektetés) vagy kíváncsi, kérdezz!
A Pallas Athéné-alapítványok (hivatalosan Pallas Athéné Közgondolkodási Program alapítványai, később Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány – PADME) 2014-ben jöttek létre Matolcsy György MNB-elnöksége idején, összesen 266 milliárd forint közpénzből (az MNB nyereségéből, ami a forint leértékeléséből származott).
Hivatalos indoklás és célok
Az MNB szerint az alapítványok az alábbi célokra kellettek:
A jegybank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának részeként emelni a magyarországi közgazdasági oktatás színvonalát.
Növelni az általános közgazdasági műveltséget oktatási programok, kiemelkedő tehetségek támogatása révén.
Tudományos kutatások, innováció, geopolitikai ismeretterjesztés támogatása.
Értékteremtés: szellemi tőke gyarapítása (ösztöndíjak, doktori programok, konferenciák), történelmi épületek felújítása.
Kezdetben hat külön alapítvány volt (pl. Domus Animae, Domus Scientiae, Geopolitikai Alapítvány), amelyeket később összevontak (2019-re PADME néven). Az MNB hangsúlyozta, hogy az alapítványok függetlenek, a vagyon hozamát használják fel (nem a tőkét), és ez illeszkedik a jegybank gazdaságpolitikát támogató mandátumához.
Kritikák és a valóság
A létrehozás már 2014-2015-ben botrányt kavart:
Sokan látták úgy, hogy az alapítványok Matolcsy személyes ambícióit szolgálták (saját "unortodox" közgazdasági tanainak terjesztése, tudományos műhelyek létrehozása).
A pénzt közpénzből adták, de alapítványi formában kivonták a nyilvános ellenőrzés alól (nem kellett költségvetésbe befizetni).
Kritikusok (ellenzék, MTA, Transparency International) szerint ez közpénz privatizálása, átláthatatlan gazdálkodás, családi-közeli körök gazdagodása (pl. Matolcsy Ádám érdekeltségei, Szemerey Tamás köre).
2025-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata feltárta: a vagyon jelentős része (150-300 milliárd forint) veszteségként égett el rossz befektetésekben (pl. lengyel ingatlanrészvények, svájci luxuscégek), átláthatatlan céghálón keresztül. Feljelentés történt hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával.
Összességében: hivatalosan oktatási-tudományos célokra kellettek, gyakorlatilag sokan korrupciós eszköznek látják, ami közpénz elherdálását és magángazdagodást szolgálta.
