A tegnapi nap olyan volt, hogy semmi jót nem vártam. Néha, hangulattalanok a téli napok, nem tudok kint lenni, a lakásba záródom hetekre, hónapokra. Az internet jelenti az egyetlen kapcsolatot a világgal és egy-két barát. Most, még állandó netes kísérőm is szabadságon van. Tehát, olyan "langyos víz íze" volt az egész napnak.
Este ír A.! :) Egyből orromra koppint - szokása. :) "Támad" - most igaza is van - én hátrálok, hátrálok, aztán már nincs hova hátrálnom! A. bevágja a durcát. Nagyon okos, mert ez a "bevágja a durcát", azt jelenti, hogy teljesen megvonja magát tőlem! Ami nekem nem tetszik! :))
Már este 8 óra, nem akarok így lefeküdni, hogy "haragban" vagyunk és ezt tudtára is adom.
Én - "A. in the evening, so I can not go to sleep, you are get angry at me". :(
Ő - "No no no" - és Tőle szokatlan módon virágot küld és folytatja .....
"Now for you" - mondja - ezt ha, valaki egy-két nappal ezelőtt mondja nekem, nem hiszem el. Igaz, A.-t nagyon félre ismertem. Azt gondoltam, hogy önző, szívtelen, de nem, éppen az ellenkezője és még nagyon érzékeny, mély érzésű, gondolkodó is. ♥
Igen, A. is zenész - gondolta volna valaki? :) Méghozzá ....... fuvolaművész. Ez nem az európai értelembe vett fuvola, inkább egy óriási furulya. A.-nak van civil foglalkozása, nem hivatásos zenész.
Ma, egyedül érzem magam, noha nem vagyok egyedül.
Reggel azonnal jön M.-nám érdeklődése a hogylétem felől, nem múlt el nyomtalanul a lelkéből, hogy nem éreztem jól magam. Többé soha, nem panaszkodom M.-námnak, Neki én vagyok a biztonság!!!
Ennek örülnöm kellene, de nem örülök, hiszen annyi gondja-baja van és ezt még én is tetézem, pedig nem ez volt a szándékom.
Egy elég hosszú ideje kb. két hónapja megszoktam, hogy egész napi tevékenységem hűséges és elragadó kísérője S. Akit a munkája pontosan úgy az internethez, köt, ahogyan engem is. (Az Ő szemszögéből is pontosan ez a helyzet, az Ő egész napi tevékenységét én kísérem végig már vagy két hónapja).
Tegnap mondja S.:
- "I will be travelling for next three days my lady".
Én: -"you traveling to"? - értelmesen tudok kérdezni, szó, mi szó :D
Gyakorlatilag a meglepetéstől, nem kaptam szikrát.
S.: -"Countryside my kids there for mid year vacation I will go to get them back"
Én: - "feel very well and I take care of yourself ...please..."
S.: "thanks"
Én: - "really going to miss you, but I'm glad that you rest..."
S.: -"me too ..........."
Őszintén örülök ennek a három nap szabadságának, mert iszonyú, hogy mennyit sokat dolgozik, sokszor féltem az egészségét.
Jelentem már "csak" két napig kell nélkülöznöm S.-t! :)))
Mostanság Charlie Hebdo kapcsán sokat halljuk, hogy így az arabok......, úgy a muzulmánok ..... én most leírom, amit tapasztalok az arabok és a muzulmánok kapcsán, lehet hogy elfogult vagyok velük, mert szeretem Őket. :) Döntsenek Önök!
M.-nám abban a városban él, ahol az alábbi gyönyörű épület található.
Tegnap volt egy nagy sikerű koncertje egy galériában, úgy, hogy nem sokat tudtunk beszélni tegnap, nem akartam zavarni Ő meg nem ért rá velem foglalkozni. Így ma szokatlanul korán reggel írt és telefonról, így kérdezett : "h r u ?" - ugye ettől őrülök meg máskor, de most nem. :) Nem fogom elrontani a kedvét a saját hülyeségemmel. Viszont szép hosszasan ecsetelem, hogy nem vagyok jól. M.-nám tisztában van az állapotommal!
Imigyen:
-" I'm not very good, cold -10 degrees and stretch the muscles. My body can not handle the cold. :("
Ő: - "oh my dear, is you alone in your home"?
Megnyugtattam, hogy nem vagyok egyedül és még az asszisztensem is jön. Nem lett sokkal nyugodtabb!
Ezt csak azért írom le, mert Ő egy arab fiatal ember, nagyon fiatal! Melyik magyar vagy európai fiatal embernek jutna ez eszébe? Megnyugtatok mindenkit, hogy EGYIKNEK SEM!!!
Vagy egy másik példa:
S. Ő a Nílus völgyében él.
Mégis vagy ennek ellenére kevés ilyen tapintatos, kedves, jó szívű, intelligens férfival beszéltem, mint Ő, pedig már jó pár éve foglalkozom informatikával és jó pár férfi "tüntet ki figyelmével".
A "művelt" európaiak ilyen állatságokat írnak:
"Kulon oromet szereznel vele ha\ engem tuntetnel ki azzal hogy egymasnak oromet okozunk a kameran".
Hánynom kell ettől ...... :(
Egyre gyakrabban kezdődik ezekkel a szavakkal "...... miss you so much ...." a beszélgetésünk M.-námmal is és S. is.
Örülnöm kellene ennek, de valahogy nem az öröm jut eszembe, amikor olvasom, sokkal inkább a kétség, a megoldatlanság, a megoldhatatlanság, a kilátástalanság. Főként, ha M.-námat nézzük. Volt olyan idő pár hónappal ezelőtt, hogy Ő Magyarországra jön a náluk dúló háború miatt. Aztán Ő úgy gondolta - teljesen jogosan - hogy ne Magyarország legyen a célország és én ebben az elhatározásában is százszázalékosan támogatta, ugyanis most Magyarország nem az a hely, ahol ÉLNI lehet. :(
Akkor, rávettem, hogy maradjon otthon! Ott van a családja, barátai, mindenki aki fontos a számára, ismeri a nyelvet, nem "idegen", mint lenne Magyarországon vagy bárhol a világon. Áldom az eszemet, mert most, hogy beteg lett az imádott Mom, biztosan megőrült volna, ha bárhol van és nem otthon. Meg tudom érteni!
Imádott Mom örömmel jelentem, hogy jól van! ♥ Két stent ültettek be az imádott Momnak és Hála Istennek jól van. :)
(Nekem is ültettek be egyet, még 10 évvel ezelőtt és én is jól vagyok azóta is). M.-nám ezt nem tudja, mert, ha tudná, ettől folyamatos hidegrázása volna. :)
M.-námmal elég különleges a kapcsolatunk a köztünk lévő korkülönbség miatt, illetve ez csak engem zavar Őt nem! Örülök, hogy megérhetem ezt az érzést, egyszerre a fiam, a szerelmem, a barátom és bármily hihetetlen az apám is. Fentiekhez tudni kell, hogy M.-nám egy magas rendű Bak szülött, akik ismerik a Bakokat tudják miről beszélek.
Tegnap egy jó nap volt, mit több, kitűnő :) .....de ....
S. nagyon elfoglalt, így esténként pótoljuk be, amit napközben elmulasztunk. Jó két órát zenéltünk este - közben láttam M.-nám barátaival múlatta az időt.
A zenélés úgy néz ki, hogy Ő küld egy számot, aztán én és így megy egy-két órán keresztül, közben kommentáljuk a zenéket. Nagyon jó, szeretem és nyilván nem csak én, hanem S. is, azért van ott amikor tud.
Zenélés közben láttam M.nám fényképét a barátaival - gondolom meccset néztek, hiszen a Nemzetek Kupája van és M. nagy focirajongó velem együtt. :)
Elszaladt az idő gyorsan, hamar éjjel 11 óra lett, ami Náluk már 12 óra. S. elbúcsúzunk egymástól, amikor én is aludni térnék, látom, hogy M.-nám még nem alszik. Így beszédbe elegyedünk. Kiderül, hogy az imádott Mom nincs jól. :( Hol jobban van, hogy rosszabbul, hol kórházban hol otthon. :( Most otthon van. :) Nem idős és nem tudok rájönni, mi lehet a baj. Lehet, hogy született szívbetegség - ennek van a kisebb esélye. Lehet, hogy az otthoni stressz - ezt meg még nem kérdeztem ki M.námtól.
Ma, megkértem M.-námat, hogy minden nap menjen el az imádott Momhoz, vigyen neki egy szál virágot, kis édességet vagy valami csekélységet, aminek örül és vigye magával a lantot is és játsszon a Momnak szép zenéket. Nagyon hálás volt M.-nám ezért az ötletemért. És így is tett és tesz! ♥
Lehet, hogy nem "dicsekedtem" még vele, de csokifüggő vagyok. Azon kaptam magam, hogy amióta ennek a három nagyszerű Embernek a társaságán osztozom, kevesebb csoki fogy. :)
Tegnap este M.-nám szórakoztatott pár órát. Ő nem szeret osztozni a társaságomon, Ő maximális figyelmet ad és kér. Jogosan! Ő az első az egyenlők között, Ő ezt érzi, én meg tudom. :D
Nagyon hosszú ideje már, hogy "ismerjük" és szeretjük egymást. Mindketten tisztában vagyunk a másik erősségével és gyengéivel is, soha nem élünk vissza ezzel a tudással és ez nagy szó - azt gondolom.
Megható volt ahogy tegnap búcsúzott tőlem, azt mondta:
"Már régen megérdemelnénk, hogy egy ágyban aludjunk és egész éjszaka szeressük egymást".
Nem mondom, hogy nem lepődtem meg és lányos zavaromban nem is tudtam reagálni, ...
Így utólag elgondolva, tényleg megérdemelnénk! :)
Szeretem az ilyen napokat - talán azért, mert nagyon kevés van belőle - ma, nem történt semmi. :)
S. dolgozott, a világnak azon a részén péntek-szombat a munkaszüneti nap, ellentétben velünk, ahogy szombaton és vasárnap nem dolgozunk. S. fia ma felvételizett, éreztem, hogy feszült, együtt drukkoltunk a fiúért és nem hiába. :)
Jó ez a semmit tevés, szeretem! :)
Tegnap már majd'nem kerek volt a világ, amikor beütött a krach.
M.-námat "regulázom" éppen, és Ő szomorúan :( "vág vissza", hogy én nem tudom, hogy Ő neki milyen nagy baja van. :(
Megdermedtem!
Lefutott egy pillanat alatt előttem minden, mire meg tudtam szólalni és megkérdeztem mi a baj, rettegve vártam a válaszát. Az édesanyja beteg. Innentől "vizsgálóbíró" lettem, mert elkezdtem kérdezgetni.
Én - "What's wrong with your dear mother"?
Ő - "heart"
Én - "eat a lot of garlic, if you stand in the stomach, the heart is the best medicine"
Ő - "Hypertrophy of cardiac muscle"
Én - "If necessary I will send medicine"
Ő - "i go to medicine"
Én - "Where are you going for medicine"?
Ő - " in B......"
Én - "Be careful ...."
Én - "no curfew"?
Ő - "no"
Útjára engedtem a gyógyszerért. Szinte látom és érzem, ahogy megy az autóval, ahogy bírja az autó. :( Tudom, hogy ez veszélyes, mi több életveszélyes. De, írni nem írhatok Neki, mert vezet, így próbálom a gondolataimmal "fékezni". Éppen a minap olvastam egy cikket ami alapján biztos voltam a dolgomba.
Sikeresen tereltem a normális tempóra, aztán megpróbáltam az imádott "Mom" -ra "ránézni" és Barátnőmet is erre kértem.
Jó másfél óra múlva érkezett vissza M. B-ból - senkinek nem kívánom azt a kb. 90 percet.
Ma, reggel váltottunk pár szót M.-námmal és a MOM jobban van! HÁLA A MINDENHATÓNAK!
Időzzünk még el a karácsonynál egy kicsit, kaptam egy chi gépet, ami fantasztikus. :)
Kaptam, kapok sok-sok szeretetet folyamatosan. :)
A chi gépet rendszeresen használom és fantasztikus a hatásai, jobban mozgok, fogytam is. :)
A. beteg, hála Istennek nincs nagy baja, csak egyszerű nátha, de úgy előtudja adni, hogy nem lehet nem imádni! :D
M. is jól van, mostanában kevesebbet foglalkozik velem, vannak ilyen periódusok, ami nem baj, mert amikor velem foglalkozik, akkor másra nem jut időm, Ő minden időre, energiára igényt tart, de így szeretem. :)
S. a biztonság, Ő biztos mint a Zsoltár. Művelt, intelligens, kedves türelmes és szereti a zenét. :)) Szóval..... és ma olyan történt, mint eddig még soha, selfit kért. :) Annyira aranyosan, hogy nem lehetett ellenállni. :) Én "eldicsekszem", hogy kozmetikusnál voltam, Ő azonnal kap az alkalmon és "...can I see.." és persze igen, sőt örömmel.
Nem tudom miért, de szokatlanul merész voltam és egy "puszit" küldtem S.-nek. :) Jött is a válasz azonnal: "
wow so beautiful lady..", ami nem igaz, de nagyon jól esett. :D
S. rengeteget dolgozik! Próbálom finoman fékezni, nem sok sikerrel, egyszerűen féltem, hogy túl hajszolja magát. :(
Elmúlt a karácsony, minden a körülményekhez képest jó volt.
M.-nam miatt izgultam vissza utat Algirból, a saját hazája légvédelmi rakétáitól féltettem az utasszállítót. Hála a Mindenhatónak, a nagy sikerű koncertet követően Isztambult érintve szerencsésen haza értek.
A legtöbb időt S.-el töltöm. Őt éppen úgy a számítógéphez köti a munkája, mint engem. Nagyon boldog idők ezek és S. soha egyetlen búcsúzásnál - délután négy óra - nem feledi el az alábbi mondatot írni nekem: "... thank you for being with me today, see you tomorrow....". M.-nek január 1.-én lesz a születésnapja, egy egyszerű, de ízléses honlappal szeretném meglepni. Tanultam valamikor a html programozást és készítettem is pár honlapot, de nagyon régen.
Persze, az ajándékba nem sikerült a háttérképet beilleszteni, S. segítségét kellett kérnem, így közös munka lett az ajándék.
