Attila Ertsey: It’s not antisemitism.....

 It’s not antisemitism, I’m just asking: how is it that the Hungarian media — neither government nor opposition — modestly keeps quiet about where the three corrupt Ukrainians who were just exposed, the guy with the golden toilet and his two buddies, have fled?

Well, where?
To Israel.
Why?
Because they are Israeli citizens. Too.
Of course Zelensky knew nothing about these dirty dealings. He never even visited his best friend’s apartment.
And if the West removes Zelensky, where will he flee?
Please submit your guesses to the editorial office.
Why is this not antisemitism?
Because Zelensky is a puppet, like his buddies. And someone put them there.
And those someones were not Jews.
But the British and the Americans.
Who always put Jews in the shop window to serve as scapegoats, so that their own dirty business can quietly continue in the background.
This is the proxy method.
This is the essence of British politics, elegantly phrased:
Balance of Power and Splendid Isolation.
Perhaps less elegantly, but in Hungarian:
beating the nettle with someone else’s tail.
This time with the tails of the Jews, the Ukrainians, and the Russians. Oh, and let me not forget the Germans either.

---

****

Az nem antiszemitizmus, csak kérdezem: hogy van az, hogy a magyar - se kormány, se ellenzéki - médiában szemérmesen hallgatnak arról, hogy a most lebukott három korrupt ukrán, az aranyvécés és két másik haverja hova távozott?

Na hova?

Hát Izraelbe.

Miért is?

Mert izraeli állampolgárok. Is.

Zelenszkij persze mit sem tudott ezekről a disznóságokról. Legjobb haverjának a lakásában sem járt soha.

És ha Zelenszkijt meneszti a Nyugat, vajon hova fog menekülni?

A tippeket kérem a szerkesztőségben leadni.

Hogy ez miért nem antiszemitizmus?

Mert Zelenszkij egy báb, mint a haverjai. És őket valakik odarakták.

És azok a valakik nem zsidók voltak.

Hanem britek és amerikaiak.

Akik mindig zsidókat raknak a kirakatba, hogy legyen bűnbak, és az ő saját piszkos ügyeik a háttérben zavartalanul folyhassanak.

Ez a proxy-módszer.

Ez a brit politika lényege, elegánsan fogalmazva:

Balance of Power és Splendid Isolation.

Talán kevésbé elegánsan, de magyarul:

a csalán csépelése a mások farkával.

Most éppen a zsidók, ukránok és oroszok farkával. Ja és a németeket se hagyjam ki.

Hova tűntek az ukrán katonáknak szánt milliárdok?

Néhány ismert korrupciós eset és becsült összegek

• Egy ügy szerint az ukrán védelmi minisztériumtól 40 millió USD-t loptak el, amit aknavető-lövedékek beszerzésére szántak, de a lőszerek soha nem érkeztek meg. (Al Jazeera)

• Egy másik esetben 17 millió USD körüli összegről van szó, amelyet a hadsereg élelmiszerbeszerzésénél sikkasztottak el (pl. túlárazott élelmiszerarkatalogok). (Reuters)

• Egy tiszti csoport ellen vádat emeltek, mert 60 nem létező katonát jelentettek be, és utánuk felvették a fizetést és ellátmányt — ez körülbelül 7,7 millió hrivnyát jelent. (Magyar Hírlap)

• Egy jelentés szerint Ukrajna hadseregének korrupciója olyan mértékű, hogy becslések szerint évente 700 millió – 2 milliárd USD vándorolhat „zsebből zsebbe” a katonai szektorban. (heol.hu)

---

Összegzésként: legalább tízmilliós nagyságrendű (USD-ben) sikkasztás már bizonyított védelmi kiadásoknál, de a teljes „lopott” összeg katonai korrupcióban akár havi­ vagy éves szinten is több száz millió dollár lehet, ha a becsléseket nézzük.

Béketerv amelyet a vesztes nyújt be

Itt a valódi, Trump-féle 28 pontos ukrán–orosz béketerv, úgy, ahogy azt az amerikai és ukrán kiszivárgások közölték. Ez nem ukrán terv, hanem Trump csapata által összeállított, Zelenszkijnek átadott javaslat.

Forrás (magyarul):
https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/11/itt-a-teljes-beketerv-mutatjuk-mind-a-28-pontot

Forrás (ukránul, LIGA.net):
https://news.liga.net/en/politics/news/media-disclosed-all-28-points-of-trumps-peace-plan-for-ukraine-and-russia

---

Trump 28 pontos béketervének teljes listája (röviden, érthetően)

1. Ukrajna garantált szuverenitása.
2. Átfogó megnemtámadási egyezmény EU–USA–Oroszország–Ukrajna között.
3. Oroszország nem támadja a szomszédjait, NATO nem bővül tovább.
4. USA közvetíti az orosz–NATO párbeszédet.
5. Ukrajna új amerikai biztonsági garanciákat kap.
6. Az ukrán hadsereg max. 600 000 fő lehet.
7. Ukrajna alkotmányban rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz.
8. NATO nem telepít csapatokat Ukrajnába.
9. Európai vadászgépek áttelepítése Lengyelországba.
10. USA: ha Oroszország támad, visszajönnek a szankciók; ha Ukrajna támad, megszűnnek a garanciák.
11. Ukrajna EU-tagsági útjának támogatása.
12. Nagy amerikai–európai újjáépítési csomag Ukrajnának.
13. Oroszország visszavezetése a globális gazdaságba (szankciók részleges feloldása).
14. 100 milliárd USD a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajna újjáépítésére.
15. USA–Oroszország közös végrehajtási bizottság.
16. Orosz törvény: nem támadja Ukrajnát és Európát.
17. Nukleáris fegyverkorlátozási egyezmények újratárgyalása (START).
18. Ukrajna lemond minden nukleáris ambícióról.
19. Zaporizzsjai atomerőmű újranyitása, áram 50–50%-ban megosztva.
20. Kisebbségvédelmi és oktatási garanciák Ukrajnában.
21. Területi megállapodás:
 – Krím, Donyeck, Luhanszk de facto orosz ellenőrzés alatt marad;
 – Herszon és Zaporizzsja: frontvonal befagyasztása;
 – DMZ (demilitarizált zóna) létrehozása.
22. Senki nem változtathat erővel a határokon, különben a garanciák megszűnnek.
23. Dnyeper használata és fekete-tengeri gabonaszállítás biztosítása.
24. Civilek, hadifoglyok, elhurcolt gyerekek visszaadása.
25. Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.
26. Teljes amnesztia a háború résztvevőinek.
27. Jogilag kötelező érvényű békemegállapodás, amerikai vezetésű Béketanács felügyeletével.
28. Aláírás után azonnali tűzszünet, csapatok visszavonása a megállapított vonalakra.

---

Miért lenne ez Oroszországnak rossz alku?

1. Nem kap hivatalos területi elismerést

Krím, Luhanszk és Donyeck de facto maradna náluk,
de de jure (jogilag) nincs elismerve.
Oroszország Putyin alatt ezt nem fogadná el — neki papíron kellene.

2. Herszon és Zaporizzsja befagyasztása

Moszkva mindkettőt „Oroszország részének” nyilvánította.
A terv viszont nem engedi át őket teljes területükön, csak a frontvonalat fagyasztja be.
Ez Moszkvának “területi visszalépés”.

3. START-szerződések visszahozása

Oroszország most előnyben érzi magát nukleáris téren.
Nem áll érdekében visszamenni szigorú ellenőrzésekhez.

4. USA vezette békefelügyelet

Moszkva biztosan nem fogadná el, hogy amerikai testület “felügyelje” Oroszországot.

5. Orosz törvény: nem támad Európát / Ukrajnát

Ez olyan, mintha Oroszország beismerné, hogy ők a “veszély”.
Politikailag vállalhatatlan lenne Putyinnak.

6. Orosz vagyonból 100 milliárd Ukrajnának

Moszkva ezt rablásnak tekinti. Esélytelen, hogy ezt elfogadnák.

7. Oroszország „visszaterelése” a nyugati rendszerbe

A terv alapgondolata:
Oroszország engedelmeskedik → cserébe visszakapja a normális életet.
Ez Moszkva szemszögéből megalázó.

---

Ez az egyetlen része, ami tetszhet Oroszországnak.

1. Ukrajna NATO-mentes státusza.

2. Az ukrán hadsereg korlátozása (600 ezer fő).

3. Az EU-s integráció nem akadályozná Moszkvát.

4. A Zaporizzsjai atomerőmű energiafelezése.

De ez kevés a többi politikai és területi veszteséghez képest.

---

Összefoglalva

Ez a béketerv inkább amerikai érdeket szolgál: gyors lezárás, olcsó konszolidáció, globális stabilizáció — de nem valódi kompromisszum.
Oroszország szemszögéből:

– túl sok a lemondás,
– túl kevés a garantált nyereség,
– túl nagy a politikai arcvesztés.

Szerencsevadászokra nem lehet országot bízni

 

A TISZA Párt igazi arca: lelkes civilek, kapkodás és jó pár szerencsevadász

A TISZA Párt körül ma óriási a felhajtás, mintha egy megváltóerő érkezett volna a magyar politikába. De ha kicsit lehántjuk a marketingréteget, látszik a valóság: Magyar Péter csapata egyelőre inkább tűnik kapkodós, széthúzó, vegyes minőségű társaságnak, mint egy jól felépített politikai erőnek.

Magyar Péter maga kétségtelenül erős hang, nagy energiával, de ugyanolyan nagy egóval. Karizmatikus, igen, de közben tapasztalatlan, sokszor impulzív, és politikailag éretlen döntéseket hoz. Egyik pillanatban ütős, másikban kapkod. Ettől néha inkább egy indulatos aktivistára hasonlít, mint egy országos párt vezetőjére.

A körülötte összegyűlt emberek pedig pointszerűen mutatják meg az új pártok egyik legnagyobb betegségét: nem a legjobbakat szippantják magukhoz, hanem azokat, akik épp ott állnak a színpad szélén. A sietség miatt nem volt idejük valódi rostálásra vagy értékalapú építkezésre. Így kerültek a listára teljesen különböző kaliberű emberek: akad köztük hiteles civil, vannak lelkes amatőrök, de sajnos feltűnően sok a szerencsevadász.

És bizony ez a legfeltűnőbb:
Azok, akik most látták meg a lehetőséget, hogy egy felkapott párt listahelyén „talán be lehet csúszni a parlamentbe”. Olyan szereplők, akik nem reformot akarnak, nem közéleti felelősséget, hanem hatalmat, fizetést, státuszt, és mindezt minél gyorsabban. Az ilyen emberek minden újonnan alakult pártba beférkőznek, de a TISZA-nál most feltűnően sokan vannak.

Ez nem csupán zavaró. Ez veszélyes is.
Egy párt, amit ennyire vegyes minőségű emberek ölelnek körül, könnyen szétesik, miután kifogy a lendület. Mert lelkes civilekből lehet alapot építeni, de szerencsevadászokra nem lehet országot bízni.

A TISZA tehát nem csodafegyver. Nem garancia semmire. Nem biztos, hogy a pusztán Magyar Péter hangereje köré épített tábor hosszú távon stabil marad. A felkapott politikai hullámok ugyanis éppen olyan gyorsan omlanak össze, mint ahogy felemelkednek – főleg, ha tele vannak olyanokkal, akik csak a saját jövőjüket építik, nem az országét.

A kérdés most az, hogy a TISZA képes lesz-e ezeket a repedéseket befoltozni, vagy elnyeli őket a belső káosz és a „mindenki a maga hasznát nézi” mentalitás.

Egy dolog biztos:
Magyarországnak nem új szerencsevadászokra van szüksége, hanem valódi vezetőkre, aki nem bújik a mentelmijog mögé.

A láthatatlan háló: amikor a korrupció maga a rendszer

 A rendszerszintű korrupció természete és következményei

A korrupció akkor válik igazán veszélyessé, amikor nem csupán egyéni visszaélések sorozata, hanem a rendszer működésének része. Ilyenkor a törvények és az intézmények már nem a közérdeket szolgálják, hanem egy szűk kör hatalmát, pénzügyi érdekeit és befolyását.

A rendszerszintű korrupció alapja mindig ugyanaz:
a döntéshozók és a végrehajtók olyan szintű összefonódása, amely lehetetlenné teszi a felelősségre vonást. A felügyeleti szervek csak „kellékek”, amelyek papíron léteznek, de gyakorlatban engedékenyek, vakok vagy éppen részei a hálózatnak.

Ilyen környezetben a közpénz nem közvagyon többé, hanem zsákmány. A jogállam formális keretei ugyan megmaradnak, de azokat gondosan kiüresítik: a törvényeket személyre szabják, a szerződéseket előre leosztják, a piacokat „kézben tartják”. A független hatalmi ágak leépítése pedig végképp biztosítja, hogy a rendszer önmagát védje, és semmilyen külső erő ne tudja megtörni.

A legnagyobb kár azonban mégsem a pénzveszteség. A legnagyobb kár az, hogy eltűnik a társadalmi bizalom:
– az állam iránt,
– a törvényesség iránt,
– egymás iránt.

Ha egy ország polgárai úgy érzik, hogy csak kapcsolatokkal, lojalitással vagy pénzzel lehet boldogulni, akkor a tisztesség hátránnyá válik, az igazmondás naivitásnak számít, a szabálytalanság pedig „normává” csúszik le.

A rendszerszintű korrupció tehát nem csupán anyagi bűn, hanem morális mérgezés: szétmarja az államot, a versenyt, a közösséget és a jövőbe vetett hitet. És minél tovább tart, annál nehezebb megtisztítani — mert nem elég néhány embert lecserélni. A teljes működésmódot kell újraépíteni, fentről lefelé és lentről felfelé egyszerre.

Zöld átállás vagy gazdasági összeomlás? Az EU zsákutcája

---

Az Európai Unió gazdasági hanyatlása és a túlhajtott zöld átállás ára 

Az Európai Unió hosszú évtizedekig a világ egyik legstabilabb, legfejlettebb és legversenyképesebb gazdasági térsége volt. Az elmúlt években azonban egyre több jel mutat arra, hogy az EU gazdasági ereje meggyengült, növekedési üteme lelassult, és ipara fokozatosan háttérbe szorul a globális versenyben. A jelenség okai összetettek, de egy tényező mindennél élesebben rajzolódik ki: az elhamarkodott és túlideologizált zöld átállás, amelyet politikai ütemterv diktál, nem pedig gazdasági racionalitás.

1. A túl gyors átállás ára

A megújuló energiaforrásokra való átállás önmagában nem hibás cél – sőt, hosszú távon szükséges. A probléma az, hogy az EU úgy erőlteti az átmenetet, hogy közben leépíti a stabil, működő energiaforrásait.
Atomerőművek bezárása, szén- és gázkapacitások visszavágása, kényszerített kvóták és adók egy olyan helyzetet hoztak létre, ahol az energiaellátás drágább, kiszámíthatatlanabb és bizonytalanabb, mint bármikor korábban.

Miközben a technológia még nem készült fel a teljes kiváltásra, az EU úgy tesz, mintha már készen lenne.

2. Magas energiaárak – a versenyképesség gyilkosa

A kontinens ipari szereplői gyakorlatilag egyenlőtlen versenybe kényszerülnek.
Az USA-ban töredékébe kerül az energia.
Ázsiában stabil és olcsó ellátás épül.
Európa ezzel szemben energiaimportra szorul, miközben saját kapacitásait politikai okokból leépíti.

A gyárak pedig nem politikai szimpátia alapján döntik el, hol termeljenek — hanem költség alapján.
Ezért költöznek: vegyipari óriások, acélgyárak, járműipari gyártók, akkumulátor-üzemek.

3. Megújulók korlátai – egy túl korai rendszer

A megújulók aránya gyorsan nő, de az időjárásfüggés problémája megoldatlan.
Amikor nem fúj a szél vagy borús az idő, a rendszer óriási terhelés alá kerül: ilyenkor drága tartalékokkal vagy külső importtal kell pótolni a hiányt.

Európa közben:

• visszafogta az atomenergiát,

• csökkentette a fosszilis tartalékot,

• nem épített elegendő energiatároló rendszert.

Az eredmény: instabil, drága és kiszámíthatatlan energiamix, amely épp az ipar alapja lenne.

4. Ideológiai szabályozás gazdasági racionalitás helyett

A Brüsszelben születő döntések gyakran politikai és aktivista nyomásra születnek.
A cél nem a fokozatos átállás, hanem a „példamutatás” – még akkor is, ha ez gazdasági önsorsrontással jár.

Ez azt jelenti, hogy az Unió egyszerre tesz:

• újabb karbonadókat,

• szigorúbb szabályokat,

• kibocsátási kvótákat,

• kötelező eszközcsere-programokat,

miközben az ipar már így is térdre kényszerült az energiaárak miatt.

5. Nő a külső függőség

A zöld átállással Európa valójában nem függetlenebb, hanem sokkal kiszolgáltatottabb lett:

• LNG-t túlárazva importál,

• napelemek 90%-át Kína gyártja,

• az akkumulátor-gyártás kulcsanyagait szintén Kína kontrollálja,

• ritkaföldfémekben teljes az importfüggőség.

Az EU tehát „zöldül”, miközben átadja stratégiai iparágainak irányítását más kontinenseknek.

6. Az ipar elvándorlása – a hanyatlás legnyilvánvalóbb jele

A folyamat már nem elméleti veszély, hanem valóság:
gyárbezárások, elköltöző nagyvállalatok, visszaeső termelési mutatók, és lassuló gazdasági növekedés jelzik a trendet.

A hanyatlás tehát nem politikai szólam, hanem folyamatban lévő strukturális átalakulás, amelyből Európa rosszul jön ki.

7. Következtetés

Az Európai Unió gazdasági hanyatlása nem pusztán külső tényezők – háborúk, válságok, globális verseny – következménye.
A belső, önként vállalt, ideológiailag hajtott és túl gyors zöld átállás önmagában is óriási terhet ró az európai gazdaságra.

A cél helyes.
A módszer katasztrofális.

Amíg az EU nem ismeri fel, hogy a gazdasági realitásokat nem lehet politikai szlogenekkel felülírni, addig a hanyatlás valóban elkerülhetetlen lesz.

Ukrajna eleve vesztes helyzetben a háború kezdetén – katonai összehasonlítás és tragédia

 Ukrajna eleve vesztes helyzetben a háború kezdetén

Amikor 2022. február 24-én Oroszország megindította támadását Ukrajna ellen, a helyzet eleve kedvezőtlen volt. Ukrajna aktív katonai állománya 250–300 ezer fő volt, tartalékosaival együtt sem érte el az oroszok több mint 900 ezer fős aktív létszámát, és a tartalékosokkal együtt 2 milliós erőt. A fegyverzeti és technológiai fölény is egyértelműen Oroszország kezében volt: jelentős mennyiségű tank, páncélozott jármű, tüzérség és légvédelmi eszköz állt rendelkezésre, míg Ukrajna haditechnikája részben elavult és kevés volt.

A logisztikai rugalmasság és stratégiai méret is az orosz haderő előnyét növelte, lehetővé téve a koncentrált támadásokat és az ukrán frontvonalak gyors szétzilálását. Mindezek miatt a háború kezdetén Ukrajna eleve vesztes helyzetből indult, és a konfliktusban részt vevő több mint másfél millió ukrán katona életébe került az ukrán vezetés rossz döntése és az ostobának bizonyuló stratégia.

Ez a tragikus kezdeti egyenlőtlenség jól mutatja, hogy a háború kimenetele nem csupán a bátorságon vagy a morálon múlik, hanem az objektív katonai erőviszonyokon és a vezetés döntésein, amelyek Ukrajna esetében végzeteseknek bizonyultak.

Egyesült Államok egyéves mentességet biztosított Magyarországnak az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos szankciók alól.

Magyarország különutas engedményt kapott USA-tól az orosz energiaimport miatt

Az utóbbi napok egyik legnagyobb diplomáciai vihara Magyarország és az Egyesült Államok között zajlik. A hír, hogy Washington felmentést adott Budapestnek az orosz energiával kapcsolatos amerikai szankciók alól, alapjaiban kavarta fel a nemzetközi politikát.

Egyéves vagy határozatlan mentesség?

A hivatalos amerikai források, köztük a The Guardian és a Reuters, arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok egyéves mentességet biztosított Magyarországnak az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos szankciók alól.
Az engedmény lényege, hogy hazánk továbbra is importálhat energiát Oroszországból, anélkül, hogy amerikai büntetőintézkedésekkel kellene szembenéznie.

A magyar kormány azonban másképp értelmezi a helyzetet: Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette, hogy a mentesség határozatlan idejű, vagyis nincs konkrét lejárati dátuma. Ez a különbség nemcsak kommunikációs, hanem stratégiai szempontból is lényeges: az egyik fél ideiglenes, a másik tartós megállapodásként értelmezi a döntést.

Mi állhat a háttérben?

A háttérben valószínűleg energia- és gazdaságpolitikai alkuk állnak. A sajtóértesülések szerint Magyarország vállalta, hogy növeli az amerikai LNG-vásárlásait (cseppfolyósított földgáz), illetve támogat bizonyos amerikai-európai energetikai projekteket.
Cserébe Washington „különleges státuszt” biztosított hazánknak a szankciórendszerben.

Jogilag hogyan működik ez?

Az orosz energiaipart sújtó amerikai szankciókat az USA Pénzügyminisztériuma (Department of the Treasury) és a Külügyminisztérium (Department of State) felügyeli.
A Magyarországra vonatkozó mentességet adminisztratív rendelet vagy külön elnöki engedély formájában adták ki – de a részletes dokumentum egyelőre nem nyilvános.
Annyit tudni, hogy a felmentés feltételei között szerepelhet az amerikai energetikai együttműködés és a regionális biztonsági egyeztetés folytatása.

Miért fontos ez?

A döntés kettős üzenetet hordoz:

• Geopolitikailag azt mutatja, hogy az USA – bár elvben egységes szankciópolitikát követ – képes rugalmasan kezelni azokat az országokat, amelyek stratégiai szempontból fontosak számára.

• Gazdaságilag pedig Magyarország számára lélegzetvételnyi időt jelenthet az energiapolitikai mozgástér megőrzésére, különösen a tél közeledtével.

Összegzés

Jelenleg tehát két narratíva létezik:

• az amerikai szerint a felmentés egy évre szól,

• a magyar szerint határozatlan időre.

Hogy melyik verzió lesz a valóság, az a következő hónapok diplomáciai és gazdasági tárgyalásain dőlhet el.
Egy biztos: Magyarország ismét sajátos pozícióba került az energia- és nagyhatalmi sakktáblán – ahol minden lépésnek komoly ára van.

---

🔗 Források:

• Reuters – Hungary’s waiver on US sanctions for Russian energy

• The Guardian – Trump grants Hungary exemption from Russian oil sanctions

• Al Jazeera – Hungary claims indefinite US sanctions waiver

---

Mi folyik az USA‑ban? 🇺🇸

Mi folyik az USA‑ban? 🇺🇸

1. Mi történt?

A szövetségi kormányzat leállt 2025. október 1‑jén, mert a kongresszus nem fogadott el finanszírozási törvényt az új pénzügyi évre.

• Részletek: Wikipedia
• Ez azt jelenti, hogy számos szövetségi ügynökség működését részben vagy teljesen felfüggesztették. (ncsl.org)

2. Miért nem született megállapodás?

• A két fő párt, a Democratic Party és a Republican Party, nem tud megegyezni: a demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a finanszírozási törvény tartalmazza az Affordable Care Act (ACA) egészségbiztosítási támogatások meghosszabbítását. (The Guardian)
• A republikánusok szerint előbb újra kell nyitni a kormányzatot, és csak utána tárgyalnak az egészségbiztosítási kérdésekről. (Reuters)

3. Milyen következményei vannak?

• Több mint 700–900 ezer szövetségi alkalmazott fizetés nélkül dolgozik vagy engedélyezés alatt áll. (Wikipedia)
• A légiközlekedésben nagy a kockázat: hiány van légiforgalmi irányítóból, ami járatok törlését vagy késését eredményezheti. (Reuters)
• Az élelmiszer‑támogatások (pl. SNAP) részben felfüggesztődtek, ami rontja az alacsony jövedelmű családok helyzetét. (The Guardian)
• Gazdasági hatások: a Congressional Budget Office becslése szerint a GDP akár 1–2 %‑kal is csökkenhet a negyedév során. (The Guardian)

4. Hol tartunk most?

• A leállás rekord hosszú – meghaladta a 2018‑2019‑es eddigi leállást.
• Bár vannak jelek arra, hogy előre lehet lépni az egyeztetésekben, még nincs érdemi megállapodás. (Reuters)
• A közvélemény szerint a lakosság nagy része a republikánusokat, illetve a jelenlegi elnököt okolja a helyzetért. (ABC News)

Hivatalos és további hírek

• The Washington Post
• People.com
• Reuters
• The Guardian

Hogyan lehet egy akkora ország, mint Magyarország, szuverén?

 Hogyan lehet egy akkora ország, mint Magyarország, szuverén?

A szuverenitás kérdése az egyik legfontosabb politikai és gazdasági téma, különösen egy olyan közepes méretű ország számára, mint Magyarország. A globalizáció, a nemzetközi szerződések és a geopolitikai érdekek világában hogyan őrizheti meg egy ország a függetlenségét és döntéshozatali szabadságát?

Mit jelent a szuverenitás?

A szuverenitás azt jelenti, hogy egy állam saját maga hozhat döntéseket belső és külső ügyeiben, külső befolyástól mentesen. Ez magában foglalja a politikai, gazdasági, jogi és katonai önállóságot. Az Európai Unió, a NATO vagy a különféle nemzetközi szervezetek tagsága azonban kihívást jelenthet ezen a téren, hiszen ezekben az együttműködésekben a tagországok bizonyos területeken közös szabályokat fogadnak el.

Gazdasági függetlenség

Egy ország gazdasági önállósága kulcsfontosságú a szuverenitás szempontjából. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy képesnek kell lennie:

• Saját energiapolitikájának kialakítására és a függőségek minimalizálására.
• Erős hazai iparra és mezőgazdaságra építeni, hogy ne váljon teljesen kiszolgáltatottá a külföldi befektetőknek és beszállítóknak.
• Olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely nemzetközi piacokon is versenyképes, de nem teszi teljes mértékben függővé az országot a külföldi tőkétől.

Politikai és jogi szuverenitás

Magyarország az Európai Unió tagja, ami számos előnnyel jár, de egyúttal korlátozza is a jogalkotási önállóságot. Az EU-s jogszabályokat be kell tartani, és bizonyos esetekben az uniós bíróság döntései felülírhatják a nemzeti jogot. A politikai szuverenitás megőrzése érdekében fontos, hogy:

• A nemzeti érdekeket következetesen képviseljék az uniós tárgyalásokon.
• A stratégiai ágazatokban ne kerüljenek kulcsfontosságú döntések külföldi kézbe.
• Erős nemzeti intézményrendszer működjön, amely biztosítja az állam önállóságát és a polgárok érdekeinek védelmét.

Katonai és biztonsági önállóság

A NATO-tagság előnye, hogy Magyarország egy nemzetközi védelmi rendszer része, de ez azt is jelenti, hogy bizonyos katonai döntésekben figyelembe kell venni a szövetségi kötelezettségeket. A szuverenitás erősítéséhez:

• Fejleszteni kell a saját védelmi ipart és hadsereget.
• Diverzifikálni kell a fegyverbeszerzéseket, hogy ne legyünk egyetlen nagyhatalomnak kiszolgáltatva.
• Olyan külpolitikát kell folytatni, amely nem sodorja az országot konfliktusokba, de egyben biztosítja a nemzeti érdekek védelmét.

Kulturális és társadalmi függetlenség

Egy ország szuverenitásának megőrzéséhez hozzátartozik a saját kulturális identitásának fenntartása is. A globalizáció és a nemzetközi médiumok befolyása miatt fontos:

• A magyar nyelv és kultúra megőrzése és népszerűsítése.
• A nemzeti oktatási rendszer megerősítése, hogy az ne váljon külföldi érdekek játékszerévé.
• A társadalom olyan irányú fejlesztése, amely támogatja az öntudatos, felelős állampolgárok nevelését.

Konklúzió

Magyarország szuverenitása nem egy abszolút fogalom, hanem egy folyamatosan változó egyensúly, amelyet a belső döntések és a külső környezet befolyásolnak. Az ország mérete nem feltétlenül akadály a szuverenitás megőrzésében, ha tudatos stratégiai tervezéssel, erős gazdasági és politikai háttérrel, valamint kulturális öntudattal biztosítják az önállóságot. Egy kis- és közepes méretű ország is lehet szuverén, ha képes saját érdekeit határozottan képviselni a nemzetközi porondon.