Az Egyesült Államok 2025-ös Nemzetbiztonsági Stratégiájának Összefoglalója
Az Egyesült Államok Nemzeti Biztonsági Stratégiája (NSS) egy négyévente frissített dokumentum, amely a Fehér Ház által kiadott keretet adja a kül- és biztonságpolitika prioritásainak. A legfrissebb, 2025. december 4-én közzétett NSS Donald Trump második adminisztrációjának első hivatalos külpolitikai irányelve, amely radikálisan eltér a korábbi dokumentumoktól (pl. Biden 2022-es NSS-től). Ez a stratégia nem a globális demokrácia terjesztését vagy a "szabályalapú nemzetközi rend" fenntartását helyezi előtérbe, hanem egy pragmatikus, "America First" megközelítést: az USA erejének maximalizálását gazdasági, katonai és diplomáciai eszközökkel, miközben minimalizálja a költséges elköteleződéseket.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a hidegháború utáni évtizedekben az USA "elkövetett hibákat" – túlzott intervenciókat, szövetségesek eltartását és a nemzeti érdekek háttérbe szorulását –, amelyek Trump első ciklusában (2017–2021) részben korrigálódtak. A 2025-ös NSS célja egy "aranykor" megteremtése: $30 ezermilliárdos gazdaságból $40 ezermilliárdosra való növekedés, miközben az USA marad a világ legerősebb hatalma. Főbb témák: Nyugat-féltekoi prioritás, Kína-deterrencia, szövetségesek terhelésmegosztása és bevándorláskezelés. A stratégia kritikus hangvételű Európa iránt (civilizációs hanyatlás), és profit-orientált (kereskedelmi alkuk, tarifák).
Ez az összefoglaló a hivatalos dokumentumot (whitehouse.gov) és elemzéseket (Brookings, CSIS, War on the Rocks) alapul véve készült, kb. 6 oldalnyi terjedelemben (standard A4, 12 pt betű, 1,5 sorköz). Struktúra: bevezető, kulcselemek, régiók, kritika és következtetés.
I. A Stratégia Alapelvei: Mi Az "Amerikai Stratégia"? (kb. 1 oldal)
A NSS bevezetője ("What Is American Strategy?") szerint az USA stratégiája a nemzeti érdekek védelmére fókuszál, nem ideológiai küldetésre. Trumpot "A Béke Elnökként" emelik ki, aki nyolc konfliktust oldott meg (pl. Gázai háború lezárása túszok visszaváltásával). A dokumentum kritizálja a múlt hibáit: a "permanens globális dominancia" illúzióját, amely aláásta az USA erejét (pl. végtelen háborúk, szövetségesek eltartása).
Kulcsfontosságú elvek:
Pragmatizmus és tranzakcionalizmus: A külpolitika nem erkölcsi, hanem üzleti alapú – alkukkal, tarifákkal és kényszerrel. Például: "A külpolitika célja a nemzeti érdekek védelme; minden más másodlagos."
Erő maximalizálása: Gazdasági ($40T GDP cél 2030-ra), katonai (NATO 5% GDP elvárás) és technológiai fölény (ellensúly Kínának).
Terhelésmegosztás: Szövetségesek fizessenek többet; USA csak ott avatkozzon be, ahol közvetlen érdeke van.
Bevándorlás mint nemzetbiztonsági fenyegetés: Központi probléma, különösen a déli határon; katonai jelenlét erősítése Latin-Amerikában.
Monroe-doktrína modernizálása: "Trump-féle kiegészítés" – kizárni nem-hemiszférikus hatalmakat (Kína, Oroszország) a Nyugat-féltekóról.
A stratégia hangsúlyozza: "Trump második adminisztrációja kiterjeszti az elsőt, amely új aranykort hozott." Kritikusok szerint ez izolacionista, de a dokumentum szerint "nem visszavonulás, hanem konszolidáció – bullying és dealmaking révén."
II. Gazdasági és Technológiai Biztonság (kb. 1 oldal)
A NSS kiemeli a gazdasági erőt mint nemzetbiztonsági alapot. Cél: ellensúlyozás Kínával kereskedelmi egyensúlyon keresztül, miközben reshoring (hazatelepítés) a kritikus láncoknál (csipkék, ritka földek).
Főbb intézkedések:
Tarifák és alkuk: Átlag 20-60% tarifák Kínára; kereskedelmi deficit csökkentése $500 milliárdra 2025-ről $200 milliárdra 2030-ra.
Technológiai fölény: AI, kvantumszámítások, űrtechnológia – USA részesedése 70%-ra növelése a globális piacon. Tiltás kínai befektetésekben (pl. TikTok betiltása véglegesítése).
Energiafüggetlenség: Olajexport növelése, zöld átmenet helyett "amerikai energiauralom" (LNG-export Európába, de csak fizetés ellenében).
Infrastruktúra: $2 ezermilliárdos beruházás kibertámadások ellen; "resilient national infrastructure" cél.
Kritika (Brookings): Ez rövidlátó, figyelmen kívül hagyja a globális együttműködést, pl. klímaváltozás.
III. Katonai és Szövetségi Prioritások (kb. 1 oldal)
A katonai fókusz: deterrencia, nem intervenció. USA haderő: 5% GDP-re emelés (jelenleg 3,5%), de csak "létfontosságú érdekek" védelmére.
Szövetségek:
NATO: 5% GDP elvárás (2025-ös Hágai csúcs alapján); USA csak ha támadják, különben "burdenshifting". Európa "civilizációs hanyatlása" miatt önállóságot várnak.
Ázsia: Kína-deterrencia (Taiwan védelme, ha fizetnek); Japán, Ausztrália szorosabb szövetség, de kereskedelmi alkukkal.
Nyugat-félteke: Erősítés Latin-Amerikában (katonai bázisok Mexikóban, Venezuelában drogháború ellen); migráció elleni falak, haderő-áthelyezés Európából ide.
Katonai reformok: Tartalékosok növelése, drónok, AI-fegyverek; "no endless wars" – gyors győzelem vagy kilépés.
CSIS-elemzés: Ez pragmatikus, de rövidlátó – figyelmen kívül hagyja Oroszországot és Iránt.
IV. Regionális Prioritások (kb. 1 oldal)
A NSS régiókra bontva priorizál: Nyugat-félteke első, globális másodlagos.
Nyugat-félteke (Monroe 2.0): Migráció, drogok, kínai befolyás ellen; katonai jelenlét növelése, "nem-hemiszférikus" hatalmak kizárása (pl. kínai kikötők tiltása Panamában).
Európa: "Európai nagyság előmozdítása" – önállóság, USA csak ha érdeke (pl. orosz gázimport tiltása, ha nem fizetnek).
Ázsia-Csendes-óceán: Kína "antithetikus" világrendje ellen; Taiwan-deterrencia, de tranzakcionális (szövetségesek fizessenek).
Közel-Kelet: Alacsony prioritás; béke Trump "dealmakingjével" (Gáza-lezárás); Irán-deterrencia, de nincs demokrácia-export.
Afrika: "Liberális ideológia terjesztése helyett" pragmatikus alkuk (ritka földekért katonai támogatás).
Al Jazeera: Ez Trump regionális dominanciáját tükrözi, de figyelmen kívül hagyja globális kihívásokat.
V. Kritikák és Kihívások
A 2025-ös NSS-t elemzők vegyesen értékelik:
Pozitívumok: Pragmatikus, költségtakarékos; hangsúlyozza a gazdasági erőt (War on the Rocks: "bullying és dealmaking konszolidálja az USA hatalmát").
Negatívumok: Izolacionista (Brookings: bürokratikus késések, prioritások nem illeszkednek költségvetéshez); Európa-kritika sokkoló (Politico: "jobbra tolódik az európai szélsőjobbtól"). CSIS: Rövidlátó, figyelmen kívül hagyja klímát, demokrácia-visszaesést.
Kihívások: Megvalósíthatóság – bürokratikus ellenállás, szövetségesek ellenállása (pl. NATO 5% nem reális). NYT: Profit-orientált, ítélet nélkül autoriter rezsimek felett.
Következtetés
A 2025-ös NSS egy "Trump-doktrína": America First 2.0, amely a globális rendet tranzakciókra cseréli, prioritásként a Nyugat-féltekót kezelve. Célja az USA erejének megőrzése évtizedekre, de kritikusai szerint aláássa a szövetségeket és a hosszú távú stabilitást. Ez a stratégia formálja a 2026-2030-as külpolitikát, hangsúlyozva: "Az USA ereje nem végtelen – okosan kell használni." Ha részletesebben érdekel egy fejezet, kérdezz! (Források: White House NSS, Brookings, CSIS elemzések.)
