Munkahelyek, termelés, versenyképesség: az orosz gáztilalom ára

Az EU ipara és energiafogyasztása a gázimport tilalma után – 2025 végi helyzetkép

Az Európai Unió az orosz gázimport fokozatos megszüntetését 2022 óta hajtja végre, a REPowerEU program keretében a teljes kivonás 2026–2027-re várható. Bár a cél politikai és stratégiai volt, a rövid távú gazdasági hatások súlyosak, különösen az energiaigényes iparágakban.

Magas energiaárak: komoly versenyhátrány
2025 végén az európai gáz ára még mindig 27–50 €/MWh között ingadozott, ami körülbelül kétszerese a háború előtti szintnek (15–20 €/MWh). Ez a drágább energia jelentősen rontja az EU versenyképességét az energiaigényes iparágakban, mint a vegyipar, acél-, cement- és alumíniumgyártás.

Ipari termelés visszaesése és munkahelyek megszűnése
A magas energiaárak következményeként a vegyipar, az acél- és cementipar termelése 10–20%-kal esett vissza 2021 óta. Összességében az EU ipari termelése 2023–2025 között stagnált vagy enyhén csökkent, különösen az intermediate goods és energiaintenzív termékek esetében. A visszaesés munkahelyek megszűnésével is járt: 2021 és 2024 között mintegy egymillió ipari állás szűnt meg.

Deindustrializáció jelei
Németországban a vegyipar 20%-kal csökkent, Olaszország alapfém-ipara hasonló mértékben esett vissza. Szakértők szerint ez a folyamat az EU rövid távú önkárosítása, hiszen a termelés csökkenése és a magas energiaárak komoly hátrányt jelentenek a globális versenyben, különösen Kínával és az USA-val szemben.

Összegzés
Az orosz gázimport tilalma rövid távon súlyos áldozatokat követelt: drágább energia, csökkenő ipari termelés és munkahelyek elvesztése jellemezte az elmúlt éveket. Az EU jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy a stratégiai döntések rövid távon súlyos gazdasági terhekkel járhatnak, és az iparban dolgozók számára a következmények egyértelműen negatívak.

Az Egyesült Államok 2025-ös Nemzetbiztonsági Stratégiájának Összefoglalója

 Az Egyesült Államok 2025-ös Nemzetbiztonsági Stratégiájának Összefoglalója

Az Egyesült Államok Nemzeti Biztonsági Stratégiája (NSS) egy négyévente frissített dokumentum, amely a Fehér Ház által kiadott keretet adja a kül- és biztonságpolitika prioritásainak. A legfrissebb, 2025. december 4-én közzétett NSS Donald Trump második adminisztrációjának első hivatalos külpolitikai irányelve, amely radikálisan eltér a korábbi dokumentumoktól (pl. Biden 2022-es NSS-től). Ez a stratégia nem a globális demokrácia terjesztését vagy a "szabályalapú nemzetközi rend" fenntartását helyezi előtérbe, hanem egy pragmatikus, "America First" megközelítést: az USA erejének maximalizálását gazdasági, katonai és diplomáciai eszközökkel, miközben minimalizálja a költséges elköteleződéseket.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a hidegháború utáni évtizedekben az USA "elkövetett hibákat" – túlzott intervenciókat, szövetségesek eltartását és a nemzeti érdekek háttérbe szorulását –, amelyek Trump első ciklusában (2017–2021) részben korrigálódtak. A 2025-ös NSS célja egy "aranykor" megteremtése: $30 ezermilliárdos gazdaságból $40 ezermilliárdosra való növekedés, miközben az USA marad a világ legerősebb hatalma. Főbb témák: Nyugat-féltekoi prioritás, Kína-deterrencia, szövetségesek terhelésmegosztása és bevándorláskezelés. A stratégia kritikus hangvételű Európa iránt (civilizációs hanyatlás), és profit-orientált (kereskedelmi alkuk, tarifák).

Ez az összefoglaló a hivatalos dokumentumot (whitehouse.gov) és elemzéseket (Brookings, CSIS, War on the Rocks) alapul véve készült, kb. 6 oldalnyi terjedelemben (standard A4, 12 pt betű, 1,5 sorköz). Struktúra: bevezető, kulcselemek, régiók, kritika és következtetés.

I. A Stratégia Alapelvei: Mi Az "Amerikai Stratégia"? (kb. 1 oldal)

A NSS bevezetője ("What Is American Strategy?") szerint az USA stratégiája a nemzeti érdekek védelmére fókuszál, nem ideológiai küldetésre. Trumpot "A Béke Elnökként" emelik ki, aki nyolc konfliktust oldott meg (pl. Gázai háború lezárása túszok visszaváltásával). A dokumentum kritizálja a múlt hibáit: a "permanens globális dominancia" illúzióját, amely aláásta az USA erejét (pl. végtelen háborúk, szövetségesek eltartása).

Kulcsfontosságú elvek:

Pragmatizmus és tranzakcionalizmus: A külpolitika nem erkölcsi, hanem üzleti alapú – alkukkal, tarifákkal és kényszerrel. Például: "A külpolitika célja a nemzeti érdekek védelme; minden más másodlagos."

Erő maximalizálása: Gazdasági ($40T GDP cél 2030-ra), katonai (NATO 5% GDP elvárás) és technológiai fölény (ellensúly Kínának).

Terhelésmegosztás: Szövetségesek fizessenek többet; USA csak ott avatkozzon be, ahol közvetlen érdeke van.

Bevándorlás mint nemzetbiztonsági fenyegetés: Központi probléma, különösen a déli határon; katonai jelenlét erősítése Latin-Amerikában.

Monroe-doktrína modernizálása: "Trump-féle kiegészítés" – kizárni nem-hemiszférikus hatalmakat (Kína, Oroszország) a Nyugat-féltekóról.

A stratégia hangsúlyozza: "Trump második adminisztrációja kiterjeszti az elsőt, amely új aranykort hozott." Kritikusok szerint ez izolacionista, de a dokumentum szerint "nem visszavonulás, hanem konszolidáció – bullying és dealmaking révén."

II. Gazdasági és Technológiai Biztonság (kb. 1 oldal)

A NSS kiemeli a gazdasági erőt mint nemzetbiztonsági alapot. Cél: ellensúlyozás Kínával kereskedelmi egyensúlyon keresztül, miközben reshoring (hazatelepítés) a kritikus láncoknál (csipkék, ritka földek).

Főbb intézkedések:

Tarifák és alkuk: Átlag 20-60% tarifák Kínára; kereskedelmi deficit csökkentése $500 milliárdra 2025-ről $200 milliárdra 2030-ra.

Technológiai fölény: AI, kvantumszámítások, űrtechnológia – USA részesedése 70%-ra növelése a globális piacon. Tiltás kínai befektetésekben (pl. TikTok betiltása véglegesítése).

Energiafüggetlenség: Olajexport növelése, zöld átmenet helyett "amerikai energiauralom" (LNG-export Európába, de csak fizetés ellenében).

Infrastruktúra: $2 ezermilliárdos beruházás kibertámadások ellen; "resilient national infrastructure" cél.

Kritika (Brookings): Ez rövidlátó, figyelmen kívül hagyja a globális együttműködést, pl. klímaváltozás.

III. Katonai és Szövetségi Prioritások (kb. 1 oldal)

A katonai fókusz: deterrencia, nem intervenció. USA haderő: 5% GDP-re emelés (jelenleg 3,5%), de csak "létfontosságú érdekek" védelmére.

Szövetségek:

NATO: 5% GDP elvárás (2025-ös Hágai csúcs alapján); USA csak ha támadják, különben "burdenshifting". Európa "civilizációs hanyatlása" miatt önállóságot várnak.

Ázsia: Kína-deterrencia (Taiwan védelme, ha fizetnek); Japán, Ausztrália szorosabb szövetség, de kereskedelmi alkukkal.

Nyugat-félteke: Erősítés Latin-Amerikában (katonai bázisok Mexikóban, Venezuelában drogháború ellen); migráció elleni falak, haderő-áthelyezés Európából ide.

Katonai reformok: Tartalékosok növelése, drónok, AI-fegyverek; "no endless wars" – gyors győzelem vagy kilépés.

CSIS-elemzés: Ez pragmatikus, de rövidlátó – figyelmen kívül hagyja Oroszországot és Iránt.

IV. Regionális Prioritások (kb. 1 oldal)

A NSS régiókra bontva priorizál: Nyugat-félteke első, globális másodlagos.

Nyugat-félteke (Monroe 2.0): Migráció, drogok, kínai befolyás ellen; katonai jelenlét növelése, "nem-hemiszférikus" hatalmak kizárása (pl. kínai kikötők tiltása Panamában).

Európa: "Európai nagyság előmozdítása" – önállóság, USA csak ha érdeke (pl. orosz gázimport tiltása, ha nem fizetnek).

Ázsia-Csendes-óceán: Kína "antithetikus" világrendje ellen; Taiwan-deterrencia, de tranzakcionális (szövetségesek fizessenek).

Közel-Kelet: Alacsony prioritás; béke Trump "dealmakingjével" (Gáza-lezárás); Irán-deterrencia, de nincs demokrácia-export.

Afrika: "Liberális ideológia terjesztése helyett" pragmatikus alkuk (ritka földekért katonai támogatás).

Al Jazeera: Ez Trump regionális dominanciáját tükrözi, de figyelmen kívül hagyja globális kihívásokat.

V. Kritikák és Kihívások 

A 2025-ös NSS-t elemzők vegyesen értékelik:

Pozitívumok: Pragmatikus, költségtakarékos; hangsúlyozza a gazdasági erőt (War on the Rocks: "bullying és dealmaking konszolidálja az USA hatalmát").

Negatívumok: Izolacionista (Brookings: bürokratikus késések, prioritások nem illeszkednek költségvetéshez); Európa-kritika sokkoló (Politico: "jobbra tolódik az európai szélsőjobbtól"). CSIS: Rövidlátó, figyelmen kívül hagyja klímát, demokrácia-visszaesést.

Kihívások: Megvalósíthatóság – bürokratikus ellenállás, szövetségesek ellenállása (pl. NATO 5% nem reális). NYT: Profit-orientált, ítélet nélkül autoriter rezsimek felett.

Következtetés 

A 2025-ös NSS egy "Trump-doktrína": America First 2.0, amely a globális rendet tranzakciókra cseréli, prioritásként a Nyugat-féltekót kezelve. Célja az USA erejének megőrzése évtizedekre, de kritikusai szerint aláássa a szövetségeket és a hosszú távú stabilitást. Ez a stratégia formálja a 2026-2030-as külpolitikát, hangsúlyozva: "Az USA ereje nem végtelen – okosan kell használni." Ha részletesebben érdekel egy fejezet, kérdezz! (Források: White House NSS, Brookings, CSIS elemzések.)

Matt Walsh és Tucker Carlson: A jobboldali "polgárháború" és a lojalitás elve

---

Matt Walsh és Tucker Carlson: A jobboldali "polgárháború" és a lojalitás elve

A Tucker Carlson és Matt Walsh közötti beszélgetés mélyen belemegy a jobboldalon belüli jelenlegi feszültségekbe és konfliktusokba (ún. "polgárháborúba"), valamint Matt Walshnek a szövetségeseivel szembeni kiállásának elveibe.

1. A Jobboldali Koalíción Belüli Konfliktusok

Tucker Carlson elismerését fejezi ki Matt Walsh felé, amiért lenyűgöző módon kezeli a jobboldalon belüli folyamatos drámákat és személyes konfliktusokat [00:15]. Felveti a kérdést a Trump-koalíción belüli, "polgárháborúnak" is nevezhető belső viszályokról [00:41].

Matt Walsh megerősíti, hogy a helyzet "valóban szörnyű" [01:08]. Megemlíti, hogy ez a dráma részben egy "vezetői vákuumból" ered, amely Charlie halála után jött létre. Megjegyzi, hogy a tragédia után gyakran elhangzott az a mondat, hogy "megöltétek Charlie-t, de ezzel milliót teremtettetek", ami a valóságban nem bizonyult igaznak [01:24].

2. A Lojalitás Elve és a Barátok Megtagadása

A beszélgetés központi témája az a nyomás, ami a konzervatív szereplőkre nehezedik, hogy "ítéljék el" vagy "tagadják meg" a szövetségeseiket [07:16].

A Lojalitás mint Elv:

Walsh egy alapvető elvnek tekinti a lojalitást: "Te fedezed a hátamat, én fedezem a tiédet." Kiemeli, hogy ez az elv különösen fontos a férfiak számára [07:22]. Szerinte az elítélés akkor helytelen, ha azt azért teszi valaki, hogy mások abbahagyják a kiabálást (azaz külső nyomásra) [08:11].

Kijelenti, hogy egy barát helytelen dolgot tesz, ha szolgalelkűen cselekszik, és "mester-szolga" típusú kapcsolatokat teremt, ami egy férfi számára méltatlan [09:32]. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy lehet, sőt kell is vitatkozni egy baráttal, de a megítélés és elítélés egy másik szint [09:47].

Az "Axe Murderer" Teszt:

A lojalitás elvének igazolására Walsh egy extrém, hipotetikus példával él. Amikor megkérdezik tőle, hogy elítélné-e a testvérét, ha az gyilkolna, Walsh a következőképpen válaszol:

"Nem mennék kamerába, hogy megtagadjam vagy elítéljem őt. Szereznék neki egy hamis útlevelet." [01:04:46 - Az átirat ezen ponton átugorja a mondat befejezését, de a korábbi bekezdésekből (pl. [10:40]-[10:53]) egyértelmű a lojalitás melletti kiállás.]

Ezzel azt az álláspontot képviseli, hogy a családi és személyes lojalitás felülírja a nyilvános elítélés követelését.

3. Konzervativizmus, Ideológia és a Transz Kérdés

A beszélgetés érinti a baloldali ideológia kudarcait, különösen a biológiai realitások elutasítását, mint például azt, hogy a férfiak nem nők [18:16]. Walsh szerint a konzervatívoknak sikerült félretenniük a "bullshitet" és egy nyerhető dologra összpontosítaniuk, aminek köszönhetően a transz-agenda "életmentő gépen van", noha még nincs teljesen eltemetve [18:33].

A konzervativizmus definíciójával kapcsolatban Walsh elmondja, hogy számára ez egy meglehetősen tág kategória. Úgy véli, hogy valaki továbbra is konzervatív maradhat, még akkor is, ha olyan nézeteket vall, amelyeket ő személyesen "szörnyűnek" és "gonosznak" tart, például:

• Az adóemelés támogatása.

• Az anyagi juttatások növelése, mint az egyetemes alapjövedelem bevezetése.

• A jóléti állam kiterjesztése [25:26].

Bár Walsh személyesen vehemensen ellenzi ezeket a nézeteket, szerinte valaki ettől még a konzervatív spektrumon belül helyezkedhet el, ha a tágabb elveket nézzük.

4. A Közösségi Média Káros Hatása a Reggelekre

A beszélgetés végén Carlson és Walsh a reggeli szokások és a közösségi média témájára tér át, amely szerintük "szörnyűen rossz" módja a nap indításának [02:09:22].

Carlson beismeri, hogy ő is gyakran elkezdi a napot a telefonja ellenőrzésével, de hangsúlyozza, hogy ez egy könnyen kiküszöbölhető rossz szokás. Javasolja, hogy ébredés után inkább kávézzunk, olvassunk Bibliát, vagy csak nézzünk ki az ablakon [02:09:30].

Walsh leírja a saját reggeli élményét, amikor felébredt és az X-en (Twitteren) azonnal szembesült egy bejegyzéssel, ami szerint ő egy "gyáva" [02:10:02]. Ezzel a példával mutatja be, hogy a napot rögtön negatív támadásokkal kezdeni milyen hatással van a lelkiállapotra [02:10:15]. Azt a tanácsot adja, hogy a telefont ne vigyük be a hálószobába, kivéve az ébresztő funkció miatt [02:09:42].

Tucker Carlson végül elismeréssel zárja a beszélgetést Matt Walsh-sal, kiemelve az ő tiszta gondolkodását és önkontrollját [02:10:47].

---

Videó hivatkozás: https://youtu.be/cxe_Da7OF08