Az elmúlt négy év legnagyobb fideszes mutyijai - I. rész
2014.12.11. 08:07 Pilótakex
Tegnap volt a korrupció világnapja, ennek okán mi az EU egyik legkorruptabb országával, Magyarországgal foglalkozunk. Tény, hogy az állami szektor korrumpálódása nem 2010-ben kezdődött, mégis a Fidesz második kormányzása új szintre emelte ezt a jelenséget, az elmúlt négy év az intézményszintű korrupció elburjánzását hozta magával. Írásunkban ennek a jelenségnek egy szeletét, az eddigi mutyikat vizsgáljuk. Az alkalmazott képlet minden alkalommal ugyanaz: jogszabály-módosításokkal átrendezték a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játszották át az adott piacot a klientúra „kitöméséért”.
Az elmúlt négy évben kialakult a „foglyul ejtett állam” állapot. A 2010-ben még az elszámoltatással kampányoló Fidesz módszeresen szállta meg a közintézményeket és számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kétrészes blogunk első részében a dohánypiacot, a bankszektort és a kaszinókat érintő mutyikat mutatjuk be. A következő részben a földmutyival, a nyelviskolamutyival és az élelmiszerlánc-mutyival foglalkozunk.
A trafikmutyi önmagában szimbolizálja az elmúlt négy évet, mégis ezen a fronton is tudott újat alkotni a kormánypárt: a dohánygyárakat sújtó új különadó érdekes módon megint a haveri cégnek kedvez. A kaszinómutyiban a filmes Andy Vajna cége arat, ráadásul évente 7 milliárd adókedvezményt is kap azért, mert cégét rásegítették a kaszinópiacra. A bankmutyi a külföldi bankok kiszorításáról szól, mert a magyar nagytőkések nyilván sokkal jobban gazdálkodnak, ahogy azt a Széchenyi Bank csődje is mutatja.
Trafikmutyi
A trafiktörvény 2011 decemberi benyújtása óta követtük figyelemmel a tavaly júliusban megnyíló Nemzeti Dohányboltok sorsát. Már az ötlet felmerülésekor leírtuk, hogy miért tartjuk problémásnak (és álszentnek) a dohánytermékek árusításának állami kézbe vételét. Az elmúlt négy év mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedő helyet foglal el a magyarországi korrupciótörténetben. Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben az évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket.Aki nem pontosan emlékszik a részletekre, az az alábbi táblázat segítségével felfrissítheti az emlékeit:
Több mint egy évnek kellett eltelnie, hogy nyilvánosságra kerüljenek a trafikpályázatok elbírálóinak névsora. „Meglepő” módon többségük a Fideszhez és a Fidelitashoz köthető, többségében a Fidesz által a minisztériumokba ültetett személyek voltak. Mostanra egyértelmű, hogy egy hatalmas csalás keretében ment végbe a trafikkoncessziók kiosztása. Még ezek után is úgy tűnt, hogy minden marad a régiben, senki sem fog bukni a trafikügyben, most azonban, a kitiltási botrány miatt újabb csavar került a történetbe. A Népszabadság információi szerint az ügyészség sorra rendeli be a koncessziós tenderek nyerteseit és veszteseit.
A 2015-ös esztendő is több újdonságot hoz dohányfronton. Például lesz dohányipari különadó rendkívüli egészségügyi hozzájárulás néven. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétel. Az adó - az eddigi különadókhoz hasonlóan - sávosan határozza meg az egészségügyi hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint –, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék. (Érdekes, hogy a különadók esetén a kormány a sávos adóztatás mellett teszi le a voksát, mert az igazán nagyokat adóztatná, miközben a jövedelemadónál nem baj, ha a leggazdagabbak ugyanannyit adóznak, mint a legszegényebbek). De nemcsak a nagyobb cégeket, hanem a kisebb konkurenciát is felszámolja a különadó minimális 30 milliós határa.
De nemcsak ez hoz jelentős változást a dohánypiacon jövőre, hanem az is, hogy létrehoznak egy dohány-kiskereskedelmi ellátót, így csak és kizárólag ettől az ellátótól vethetnek dohányárut a trafikok. A kiskereskedelmi ellátó feladatainak ellátáshoz egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapítanak, de lehetőség lesz erre is koncessziós szerződést kötni. Ez csupán még egy lépcsőfok, ahol meg lehet fejni a dohánypiacot, megfelelő kezekbe juttatva a nyereséget.
Bankmutyi
Többször hallhattunk arra ígéretet Orbán Viktortól, hogy a magyar bankrendszer felét legalább hazai kézen kell tudni. Az új évet Matolcsy György jegybankelnök azzal kezdte, hogy akár több külföldi tulajdonú bank vonulhat ki Magyarországról. Tény, hogy a Fidesz 2010 óta mindent megtett, hogy megnehezítse a bankok helyzetét, sőt, hogy kiszorítsa azokat, amelyek számára nem szimpatikusak. Brutális bankadó, végtörlesztés - amely nem az igazán bajba jutott devizahiteleseken segített - , majd a tranzakciós adó, amelyet a bankok áthárítottak az ügyfeleikre.
Az év elején írtunk arról, hogy kiépülhet a magyar nemzeti bankhálózat. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a folyamatok azóta sem változtak meg. A takarékszövetkezeti rendszer kvázi államosítása után az állandóan bajban lévő, feltőkésítésre szoruló külföldi tulajdonú leánybankokat szemelte ki a kormány.
Nyáron az MKB Bank megvásárlásával valósult meg az 50 százalékos magyar részarány növelése, a legújabb vásárlással pedig a Budapest Bank kerül a magyar állam tulajdonába (A Budapest Bank a GE pénzügyi részlegéhez, a GE Capitalhoz tartozik).
Miután teljesült Orbán Viktor nagy álma az 50 százalékos hazai részaránnyal a bankrendszerben, Seszták Miklós fejlesztési miniszter még egy ennél is erősebb számot dobott be: szerinte az ideális az lenne, ha a hazai részarány 70 százalék lenne. Egyelőre ettől még messze vagyunk, mivel a Budapest Bank mérlegfőösszege elmarad a többi nagyobb külföldi tulajdonú bankétól. Kérdés, hogy van-e értelme 70 százalékra, vagy akár 60 százalékra emelni a hazai részarányt, hiszen nem elképzelhetetlen ez a forgatókönyv. Szerintünk egyértelműen nem.
Kaszinómutyi
2012. október 2-án 238 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a pénznyerő automaták teljes betiltásáról gondoskodott. A kivételes sürgős eljárással tárgyalt tervezetet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető jägermeister államtitkár azzal indokolta, hogy az eddigi szigorítások (korábban jelentősen emelték a játékadót) csak részben voltak hatásosak: a leghátrányosabb helyzetben élők egy része még mindig a pénznyerő automatákba dobálja a pénzét. Sőt, Lázár János kifejezte saját és a kormánypárt aggályait a szerencsejátékkal szemben mondván, ez ellentétes „a mi politikai családunk” krédójával.
Nos úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatban (is) megváltozott a Fidesz álláspontja. A jelek szerint, ha állami koncesszió tulajdonosok üzemeltetik ezeket, már nem is annyira zavaró a káros hatás, amit előidéznek. Elvégre a kaszinónként évi 850 millió forintos adóbevétel mind az aggályokat, mind a krédót elhallgattatja. Arról nem is beszélve, hogy ezzel újabb lehetőség nyílt arra, hogy (ismét) egy igen értékes üzletet lehessen átjátszani a Fidesz-közeli körök kezeibe, ezzel is tovább építve a hátországot.
Két fideszes politikus október 25-én egy olyan tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, amelyből az derült ki: még a pályázattal sem kell bajlódnia a jövőbeni kaszinóüzemeltetőknek: „az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti”.
Forás: Origó
Feltételek: „Megbízható szerencsejáték szervezőnek az minősül, aki legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozik Magyarországon, sosem büntették meg ötmillió forintnál nagyobb összegre, soha nem volt a bankszámláin inkasszó az adóhatóság részéről, soha nem tartozott adóval 30 napnál tovább, illetve maga a cég és a tulajdonosa is átlátható szervezet, vagyis pontosan lehet tudni, ki a valódi tulajdonosa a cégnek.”
Aki ezeknek a kitételeknek megfelel, sok dolga nincs: ajánlatot tesz az államháztartásért felelős miniszternek, akinek 30 nap áll rendelkezésére arra, hogy azt megfontolja. Amennyiben pozitív végkövetkeztetésre jut, 30 napon belül meg is lehet kötni a szerződést. Egy koncesszió maximum öt kaszinó üzemeltetésére ad jogosultságot. Összesen pedig tizenegyről beszélünk, tehát akár három cég is megkaparinthatja Magyarországon az összes kaszinót. Na nem mintha óriási tülekedésre lehetne számítani az elmúlt egy év után.
Még május elején jött a hír, hogy magyar milliárdosok kapták meg a megmaradt állami koncessziókat: a Las Vegas Casino Kft. összesen öt budapesti érdekeltségű, illetve Pest megyei, valamint az Aranybonusz 2000 Kft. egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kapott engedélyt 10 évre. Az előbbi Andy Vajna kormánybiztoshoz, az utóbbi pedig Szima Gábor debreceni milliárdos üzletemberhez, a DVSC fociklub tulajdonosához köthető.
Aggályok pedig akadnak bőven, mivel a nyertes cégek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak: Andy Vajna nem is a pályázaton nyertes cégével akarja üzemeltetni az öt új budapesti és Pest megyei kaszinóját (és más offshore-gyanús cégháló is felmerült), Szima Gábor vállalkozásai pedig mindössze másfél éves múlttal és némi adótartozással vihettek el két kaszinókoncessziót, többszörösen megszegve a pályázási feltételeket. Nem is lehet vitás, hogy az elmúlt évek nyerőgépek elleni hadjáratának Fidesz-közeli emberek a kedvezményezettjei. Ennek ellenére a kormánypártnál tagadják a vádakat szerintük nincs itt semmi látnivaló, sőt Vajnáék még évi 7 milliárd forint adókedvezményt is kaptak. Az indoklást pedig Varga Mihálytól hallhatjuk:
„Az új kaszinók tulajdonosai azért kapnak évi 7 milliárd forintos adókedvezményt, hogy több pénzt keressenek és több adót fizessenek, továbbá hozzájáruljanak a gyermekétkeztetéshez” - nyilatkozta 2014 augusztus 19-én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése