Today's news of the world

 Brazilia

• Brazilian President Jair Bolsonaro continues his pre-election campaign. Bolsonaro continues his pre-election campaign and is trying to strengthen his support. According to polls, Bolsonaro is currently behind the leftist opposition candidate, Luiz Inácio Lula da Silva.
• Brazil's economy slows down. Brazil's economy slowed to 0.2% growth in the third quarter, which is below expectations. The slowdown is due to inflation and rising interest rates. Russia
• Russia and Iran strengthen economic cooperation. Russia and Iran have strengthened economic cooperation and agreed to cooperate in the areas of artificial intelligence, biotechnology, and space exploration.
• Russia continues the war in Ukraine. Russia continues the war in Ukraine and has launched new attacks on Kyiv in recent days. India
• India's new Prime Minister Narendra Modi is working to boost the economy. Narendra Modi, India's new Prime Minister, is working to boost the economy and has taken a number of measures, such as reducing taxes and simplifying the process of starting a business.
• India strengthens defense cooperation with the United States. India has strengthened defense cooperation with the United States and agreed to cooperate in the areas of cybersecurity and artificial intelligence. China
• China's new leader, Xi Jinping, is re-elected as general secretary of the Communist Party. Xi Jinping was re-elected general secretary of the Communist Party by the party congress, continuing to be China's top leader.
• China increases its military budget. China increased its military budget by 20.9% in 2023, making it the world's second largest military spender. South Africa
• South Africa's economy performs better than expected. South Africa's economy grew by 2.9% in the third quarter, which is better than expected. The growth is due to the growth in consumption and investment.
• Inflation remains high in South Africa. Inflation in South Africa remains high, reaching 5.4% in the third quarter. The rise in inflation is due to the war in Ukraine and rising energy prices.

Here are some additional details about each of these stories:

Brazil

• Bolsonaro's approval ratings have been declining in recent months, and he is facing a strong challenge from Lula in the 2022 presidential election.
• The Brazilian economy is facing a number of challenges, including high inflation, rising interest rates, and a slowdown in global growth.

Russia

• The war in Ukraine has had a devastating impact on the Russian economy, leading to sanctions, a decline in exports, and rising inflation.
• Russia has made some progress in the war, but it is facing stiff resistance from Ukrainian forces.

India

• Modi's economic reforms have been met with mixed results, with some praising them for boosting growth while others criticizing them for widening inequality.
• India has been increasing its defense spending in recent years, in part due to concerns about China's growing military power.

China

• Xi Jinping's re-election as general secretary of the Communist Party is a sign of his continued dominance of Chinese politics.
• China's military buildup has been a source of concern for the United States and its allies.

South Africa

• The South African economy has been recovering from the COVID-19 pandemic, but it is still facing a number of challenges, including high unemployment and poverty.
• Inflation in South Africa is expected to remain high in the coming months.

Nagy lehet a baj, hogy ezek már az árnyékuktól is félnek‼️🤣🙃🤣 - They might be so scared that even their shadows make them tremble! 😂🙃😂

 Robert Francis Kennedy: Berlin Speech

Levelezés a magyar Miniszterelnökkel.

Tisztelt Miniszterelnök úr! 

 Az alulírott magyar polgárként szeretném felhívni a figyelmét egy fontos kérdésre, amely az egész magyar társadalmat érinti és foglalkoztatja. A Magyarországi adórendszer és az egészségügyi ellátás közötti összefüggésekkel kapcsolatos. Az egészségügyi hozzájárulás, amelyet minden magyar munkavállaló és munkáltató fizet, kiemelkedően fontos adónem, amely hozzájárul az egészségügyi rendszerünk fenntartásához és az állampolgárok egészségügyi ellátásához. Ugyanakkor mindenki kérdéseket és aggodalmakat fogalmaz meg a hozzájárulás befizetése és a kapott ellátás közötti összefüggéssel kapcsolatban. 

 Megértjük, hogy az egészségügyi hozzájárulás bevételéből finanszírozni kell az egészségügyi intézményeket, az ellátásokat és az infrastruktúrát. Azonban szeretnénk jobban megérteni és átlátni az adó befizetéseink felhasználását, különösen mivel nem kapunk semmit ezért az befizetett adóért cserébe. Az aggodalmak között szerepel a hozzájárulás befizetett összegének arányossága az általunk kapott ellátásokkal és szolgáltatásokkal.

 Úgy érezzük, hogy a befizetett összeg nem tükrözi a személyes igényeiket és szükségleteiket, valamint hogy nem kapnak elegendő visszajelzést arról, hogy az adójuk hogyan járul hozzá az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez és fenntartásához. 

 Ezért arra kérjük a Miniszterelnök urat és a Kormányzatot, hogy fokozott figyelmet fordítson az egészségügyi hozzájárulás és az ellátás közötti átláthatóságra és kommunikációra. Fontos lenne, hogy az adófizetők jobban tudják, hogy mire költik az egészségügyi hozzájárulásunkat, és hogyan járul hozzá az egészségügyi rendszerünk javításához. Felvetjük a lehetőségét, hogy rendszeresen tájékoztassák az adófizetőket az egészségügyi hozzájárulás felhasználásáról, átláthatóságáról és a fejlesztések eredményeiről. 

 Kelt: Mocsán, 2023.06.17. 

 Tisztelettel: 

 Dáma Rábainé Lőrincz Erzsébet, a Visegrádi Szent György Lovagrend Tiszteletbeli tagja 

 Válasz levél: Tisztelt Asszonyom! 

 Orbán Viktor miniszterelnök úrnak küldött segítségkérő levelét megkaptuk, arra a Közkapcsolati és Levelezési Főosztály válaszol. Őszinte megértéssel olvastuk levelét, amelyben az elektromos kerekesszék igénylésével és támogatásával kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát Miniszterelnök úrtól. 

 A levelében foglaltak kapcsán tisztelettel felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V.24.) Korm. rend. értelmében Miniszterelnök úr valamennyi egyedi, szakmai, szakigazgatási és hatósági kérdésben az illetékes szervek, illetve szakminisztériumok álláspontjára támaszkodik, így egyéni megkeresések és igények tekintetében elbírálási lehetőséggel sajnos nem rendelkezik. 

 A fenti Kormányrendelet értelmében elektromos kerekesszék igénylésével kapcsolatos megkeresésében Miniszterelnök úr sajnos nem hozhat egyedi döntést és eljárást sem kezdeményezhet. A levelében előadottakkal kapcsolatban tisztelettel javasoljuk Önnek, hogy szakszerű tájékoztatásért szíveskedjen a Belügyminisztérium ügyfélszolgálatához fordulni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Belügyminisztérium, postai cím: 1903 Budapest, Pf.: 314., ügyfélszolgálat e-mail: ugyfelszolgalat@bm.gov.hu, ügyfélszolgálat telefon: 06 (1) 441 1000. 

 Felhívjuk a szíves figyelmét arra is, hogy az Ön beadványa ügyében intézkedni, arról véleményt formálni hatáskör hiányában sajnos nem áll a Közkapcsolati és Levelezési Főosztály módjában. Megértésében bízva, ezúton kívánunk Önnek további minden jót, Kobza Csilla főosztályvezető asszony megbízásából, tisztelettel: Leírás: cid:image001.jpg@01CE788C.9C963F90 

 Miniszterelnöki Kabinetiroda 

 Mikula Máté közkapcsolati referens Közkapcsolati és Levelezési Főosztály MINISZTERELNÖKI IRODA E-mail: titkarsag@mk.gov.hu Cím: 1357 Budapest, Pf.: 1. Web:http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnoki-kabinetiroda

Németország bosszút akar?

 

Az a hipotézis, hogy az angolszász tengely kulcsfontosságú az Oroszország elleni ukrajnai proxy háborúban, csak részben igaz. Németország valójában Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok után, jegyzi meg M.K. Bhadrakumar, India nagykövete és prominens nemzetközi megfigyelő.

Olaf Scholz kancellár a vilniusi NATO-csúcson 700 millió euró értékű új fegyvercsomagot ígért, amely további tankokat, lőszereket és Patriot légvédelmi rendszereket tartalmaz, Berlint pedig – mint mondta – Ukrajna katonai támogatásának élvonalába helyezi.

Boris Pistorius német védelmi miniszter hangsúlyozta: "Ezzel jelentősen hozzájárulunk Ukrajna állóképességének megerősítéséhez." A lejátszott pantomimnak azonban több motívuma is lehet.

Németország motivációja alapvetően a Vörös Hadsereg megsemmisítő vereségére vezethető vissza, és kevés köze van Ukrajnához, mint olyanhoz. Az ukrán válság megteremtette a kontextust Németország militarizálódásának felgyorsításához. Eközben a revansista érzelmek felütik a fejüket, és "kétpárti konszenzus" van Németország vezető centrista pártjai – a CDU, az SPD és a Zöld Párt – között ebben a tekintetben.

Egy hétvégi interjúban Roderich Kiesewetter (exezredes, aki 2011 és 2016 között vezette a Bundeswehr Tartalékosok Szövetségét) azt javasolta, hogy ha az ukrajnai helyzet indokolja, a NATO-nak fontolóra kellene vennie "Kalinyingrád elvágását az orosz utánpótlási vonalaktól. Látjuk, hogyan reagál Putyin, amikor nyomás nehezedik rá." Berlin még mindig okoskodik az ősi porosz város, Königsberg 1945. áprilisi kapitulációja alatt.

Kiesewetter megjegyzései nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Berlinben 8 évtized után sem felejtenek el vagy bocsátanak meg semmit! Így Németország a Biden-adminisztráció legközelebbi szövetségese az Oroszország elleni háborúban. A német kormány kijelentette, hogy megérti a Biden-kormányzat vitatott döntését, miszerint kazettás lőszereket szállít Ukrajnának. A kormányszóvivő Berlinben megjegyezte: "Biztosak vagyunk benne, hogy amerikai barátaink nem könnyelműen hozták meg döntésüket, hogy ilyen típusú lőszereket szállítsanak."

Frank-Walter Steinmeier elnök megjegyezte: "A jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az USA-t."

0 megjegyzések

Az a hipotézis, hogy az angolszász tengely kulcsfontosságú az Oroszország elleni ukrajnai proxy háborúban, csak részben igaz. Németország valójában Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok után, jegyzi meg M.K. Bhadrakumar, India nagykövete és prominens nemzetközi megfigyelő.

Olaf Scholz kancellár a vilniusi NATO-csúcson 700 millió euró értékű új fegyvercsomagot ígért, amely további tankokat, lőszereket és Patriot légvédelmi rendszereket tartalmaz, Berlint pedig – mint mondta – Ukrajna katonai támogatásának élvonalába helyezi.

Boris Pistorius német védelmi miniszter hangsúlyozta: "Ezzel jelentősen hozzájárulunk Ukrajna állóképességének megerősítéséhez." A lejátszott pantomimnak azonban több motívuma is lehet.

Németország motivációja alapvetően a Vörös Hadsereg megsemmisítő vereségére vezethető vissza, és kevés köze van Ukrajnához, mint olyanhoz. Az ukrán válság megteremtette a kontextust Németország militarizálódásának felgyorsításához. Eközben a revansista érzelmek felütik a fejüket, és "kétpárti konszenzus" van Németország vezető centrista pártjai – a CDU, az SPD és a Zöld Párt – között ebben a tekintetben.

Egy hétvégi interjúban Roderich Kiesewetter (exezredes, aki 2011 és 2016 között vezette a Bundeswehr Tartalékosok Szövetségét) azt javasolta, hogy ha az ukrajnai helyzet indokolja, a NATO-nak fontolóra kellene vennie "Kalinyingrád elvágását az orosz utánpótlási vonalaktól. Látjuk, hogyan reagál Putyin, amikor nyomás nehezedik rá." Berlin még mindig okoskodik az ősi porosz város, Königsberg 1945. áprilisi kapitulációja alatt.

Kiesewetter megjegyzései nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Berlinben 8 évtized után sem felejtenek el vagy bocsátanak meg semmit! Így Németország a Biden-adminisztráció legközelebbi szövetségese az Oroszország elleni háborúban. A német kormány kijelentette, hogy megérti a Biden-kormányzat vitatott döntését, miszerint kazettás lőszereket szállít Ukrajnának. A kormányszóvivő Berlinben megjegyezte: "Biztosak vagyunk benne, hogy amerikai barátaink nem könnyelműen hozták meg döntésüket, hogy ilyen típusú lőszereket szállítsanak."

Frank-Walter Steinmeier elnök megjegyezte: "A jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az USA-t."

A vilniusi NATO-csúcstalálkozóval (július 11-12.) egy időben a Rheinmetal, a 135 éves német fegyvergyártó vállalat bejelentette, hogy a következő tizenkét hétben páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Nyugat-Ukrajnában, egy meg nem nevezett helyszínen.

Németország több mint kétszeresére növelte az ukrán fegyveres erők fejlesztésére 2022-ben elkülönített 2 milliárd eurót. Jelenleg mintegy 5,4 milliárd eurót érint, és a tervek szerint ez az összeg további 10,5 milliárd euróra emelkedik.

Németország nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Ukrajnának egyszerűen nincs reménye arra, hogy katonailag legyőzze Oroszországot. Németország hosszú játékot játszik. Méltányosságot teremt Nyugat-Ukrajnában, ahol nem Oroszország, hanem Lengyelország a versenyzője.

0 megjegyzések

Az a hipotézis, hogy az angolszász tengely kulcsfontosságú az Oroszország elleni ukrajnai proxy háborúban, csak részben igaz. Németország valójában Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok után, jegyzi meg M.K. Bhadrakumar, India nagykövete és prominens nemzetközi megfigyelő.

Olaf Scholz kancellár a vilniusi NATO-csúcson 700 millió euró értékű új fegyvercsomagot ígért, amely további tankokat, lőszereket és Patriot légvédelmi rendszereket tartalmaz, Berlint pedig – mint mondta – Ukrajna katonai támogatásának élvonalába helyezi.

Boris Pistorius német védelmi miniszter hangsúlyozta: "Ezzel jelentősen hozzájárulunk Ukrajna állóképességének megerősítéséhez." A lejátszott pantomimnak azonban több motívuma is lehet.

Németország motivációja alapvetően a Vörös Hadsereg megsemmisítő vereségére vezethető vissza, és kevés köze van Ukrajnához, mint olyanhoz. Az ukrán válság megteremtette a kontextust Németország militarizálódásának felgyorsításához. Eközben a revansista érzelmek felütik a fejüket, és "kétpárti konszenzus" van Németország vezető centrista pártjai – a CDU, az SPD és a Zöld Párt – között ebben a tekintetben.

Egy hétvégi interjúban Roderich Kiesewetter (exezredes, aki 2011 és 2016 között vezette a Bundeswehr Tartalékosok Szövetségét) azt javasolta, hogy ha az ukrajnai helyzet indokolja, a NATO-nak fontolóra kellene vennie "Kalinyingrád elvágását az orosz utánpótlási vonalaktól. Látjuk, hogyan reagál Putyin, amikor nyomás nehezedik rá." Berlin még mindig okoskodik az ősi porosz város, Königsberg 1945. áprilisi kapitulációja alatt.

Kiesewetter megjegyzései nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Berlinben 8 évtized után sem felejtenek el vagy bocsátanak meg semmit! Így Németország a Biden-adminisztráció legközelebbi szövetségese az Oroszország elleni háborúban. A német kormány kijelentette, hogy megérti a Biden-kormányzat vitatott döntését, miszerint kazettás lőszereket szállít Ukrajnának. A kormányszóvivő Berlinben megjegyezte: "Biztosak vagyunk benne, hogy amerikai barátaink nem könnyelműen hozták meg döntésüket, hogy ilyen típusú lőszereket szállítsanak."

Frank-Walter Steinmeier elnök megjegyezte: "A jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az USA-t."

A vilniusi NATO-csúcstalálkozóval (július 11-12.) egy időben a Rheinmetal, a 135 éves német fegyvergyártó vállalat bejelentette, hogy a következő tizenkét hétben páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Nyugat-Ukrajnában, egy meg nem nevezett helyszínen.

Németország több mint kétszeresére növelte az ukrán fegyveres erők fejlesztésére 2022-ben elkülönített 2 milliárd eurót. Jelenleg mintegy 5,4 milliárd eurót érint, és a tervek szerint ez az összeg további 10,5 milliárd euróra emelkedik.

Németország nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Ukrajnának egyszerűen nincs reménye arra, hogy katonailag legyőzze Oroszországot. Németország hosszú játékot játszik. Méltányosságot teremt Nyugat-Ukrajnában, ahol nem Oroszország, hanem Lengyelország a versenyzője.

Az 1944. októberi ukrajnai szovjet győzelem, Kelet-Európa Vörös Hadsereg általi megszállása és a szövetséges diplomácia Lengyelország Németországgal és Ukrajna Lengyelországgal közös nyugati határainak újrarajzolását eredményezte.

Egyszerűen fogalmazva, a nyugati német területek kompenzációjával Lengyelország beleegyezett Volhínia és Galícia nyugat-ukrajnai átadásába; a kölcsönös népességcsere évszázadok óta először egyértelmű etnikai, valamint politikai lengyel-ukrán határt hozott létre.

 

Az a hipotézis, hogy az angolszász tengely kulcsfontosságú az Oroszország elleni ukrajnai proxy háborúban, csak részben igaz. Németország valójában Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok után, jegyzi meg M.K. Bhadrakumar, India nagykövete és prominens nemzetközi megfigyelő.

Olaf Scholz kancellár a vilniusi NATO-csúcson 700 millió euró értékű új fegyvercsomagot ígért, amely további tankokat, lőszereket és Patriot légvédelmi rendszereket tartalmaz, Berlint pedig – mint mondta – Ukrajna katonai támogatásának élvonalába helyezi.

Boris Pistorius német védelmi miniszter hangsúlyozta: "Ezzel jelentősen hozzájárulunk Ukrajna állóképességének megerősítéséhez." A lejátszott pantomimnak azonban több motívuma is lehet.

Németország motivációja alapvetően a Vörös Hadsereg megsemmisítő vereségére vezethető vissza, és kevés köze van Ukrajnához, mint olyanhoz. Az ukrán válság megteremtette a kontextust Németország militarizálódásának felgyorsításához. Eközben a revansista érzelmek felütik a fejüket, és "kétpárti konszenzus" van Németország vezető centrista pártjai – a CDU, az SPD és a Zöld Párt – között ebben a tekintetben.

Egy hétvégi interjúban Roderich Kiesewetter (exezredes, aki 2011 és 2016 között vezette a Bundeswehr Tartalékosok Szövetségét) azt javasolta, hogy ha az ukrajnai helyzet indokolja, a NATO-nak fontolóra kellene vennie "Kalinyingrád elvágását az orosz utánpótlási vonalaktól. Látjuk, hogyan reagál Putyin, amikor nyomás nehezedik rá." Berlin még mindig okoskodik az ősi porosz város, Königsberg 1945. áprilisi kapitulációja alatt.

Kiesewetter megjegyzései nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Berlinben 8 évtized után sem felejtenek el vagy bocsátanak meg semmit! Így Németország a Biden-adminisztráció legközelebbi szövetségese az Oroszország elleni háborúban. A német kormány kijelentette, hogy megérti a Biden-kormányzat vitatott döntését, miszerint kazettás lőszereket szállít Ukrajnának. A kormányszóvivő Berlinben megjegyezte: "Biztosak vagyunk benne, hogy amerikai barátaink nem könnyelműen hozták meg döntésüket, hogy ilyen típusú lőszereket szállítsanak."

Frank-Walter Steinmeier elnök megjegyezte: "A jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az USA-t."

A vilniusi NATO-csúcstalálkozóval (július 11-12.) egy időben a Rheinmetal, a 135 éves német fegyvergyártó vállalat bejelentette, hogy a következő tizenkét hétben páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Nyugat-Ukrajnában, egy meg nem nevezett helyszínen.

Németország több mint kétszeresére növelte az ukrán fegyveres erők fejlesztésére 2022-ben elkülönített 2 milliárd eurót. Jelenleg mintegy 5,4 milliárd eurót érint, és a tervek szerint ez az összeg további 10,5 milliárd euróra emelkedik.

Németország nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Ukrajnának egyszerűen nincs reménye arra, hogy katonailag legyőzze Oroszországot. Németország hosszú játékot játszik. Méltányosságot teremt Nyugat-Ukrajnában, ahol nem Oroszország, hanem Lengyelország a versenyzője.

Az 1944. októberi ukrajnai szovjet győzelem, Kelet-Európa Vörös Hadsereg általi megszállása és a szövetséges diplomácia Lengyelország Németországgal és Ukrajna Lengyelországgal közös nyugati határainak újrarajzolását eredményezte.

Egyszerűen fogalmazva, a nyugati német területek kompenzációjával Lengyelország beleegyezett Volhínia és Galícia nyugat-ukrajnai átadásába; a kölcsönös népességcsere évszázadok óta először egyértelmű etnikai, valamint politikai lengyel-ukrán határt hozott létre.

Könnyen elképzelhető, hogy a folyamatban lévő ukrajnai háború radikálisan megváltoztatja Ukrajna területi határait keleten és délen. Elképzelhető, hogy Nyugat-Ukrajna tekintetében is újra megnyithatja a 2. világháború utáni települést. Oroszország többször figyelmeztetett arra, hogy Lengyelország vissza akarja fordítani Volhínia és Galícia nyugat-ukrajnai elszakadását. Az események ilyen fordulata minden bizonnyal előtérbe helyezi a ma Lengyelországhoz tartozó német területek kérdését.

Talán az előttünk álló zűrzavarra számítva Varsó tavaly októberben 1990,1 billió euró értékben követelt második világháborús jóvátételt Berlintől – ezt a kérdést Németország állítása szerint 3-ben rendezték.

0 megjegyzések

Az a hipotézis, hogy az angolszász tengely kulcsfontosságú az Oroszország elleni ukrajnai proxy háborúban, csak részben igaz. Németország valójában Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok után, jegyzi meg M.K. Bhadrakumar, India nagykövete és prominens nemzetközi megfigyelő.

Olaf Scholz kancellár a vilniusi NATO-csúcson 700 millió euró értékű új fegyvercsomagot ígért, amely további tankokat, lőszereket és Patriot légvédelmi rendszereket tartalmaz, Berlint pedig – mint mondta – Ukrajna katonai támogatásának élvonalába helyezi.

Boris Pistorius német védelmi miniszter hangsúlyozta: "Ezzel jelentősen hozzájárulunk Ukrajna állóképességének megerősítéséhez." A lejátszott pantomimnak azonban több motívuma is lehet.

Németország motivációja alapvetően a Vörös Hadsereg megsemmisítő vereségére vezethető vissza, és kevés köze van Ukrajnához, mint olyanhoz. Az ukrán válság megteremtette a kontextust Németország militarizálódásának felgyorsításához. Eközben a revansista érzelmek felütik a fejüket, és "kétpárti konszenzus" van Németország vezető centrista pártjai – a CDU, az SPD és a Zöld Párt – között ebben a tekintetben.

Egy hétvégi interjúban Roderich Kiesewetter (exezredes, aki 2011 és 2016 között vezette a Bundeswehr Tartalékosok Szövetségét) azt javasolta, hogy ha az ukrajnai helyzet indokolja, a NATO-nak fontolóra kellene vennie "Kalinyingrád elvágását az orosz utánpótlási vonalaktól. Látjuk, hogyan reagál Putyin, amikor nyomás nehezedik rá." Berlin még mindig okoskodik az ősi porosz város, Königsberg 1945. áprilisi kapitulációja alatt.

Kiesewetter megjegyzései nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Berlinben 8 évtized után sem felejtenek el vagy bocsátanak meg semmit! Így Németország a Biden-adminisztráció legközelebbi szövetségese az Oroszország elleni háborúban. A német kormány kijelentette, hogy megérti a Biden-kormányzat vitatott döntését, miszerint kazettás lőszereket szállít Ukrajnának. A kormányszóvivő Berlinben megjegyezte: "Biztosak vagyunk benne, hogy amerikai barátaink nem könnyelműen hozták meg döntésüket, hogy ilyen típusú lőszereket szállítsanak."

Frank-Walter Steinmeier elnök megjegyezte: "A jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az USA-t."

A vilniusi NATO-csúcstalálkozóval (július 11-12.) egy időben a Rheinmetal, a 135 éves német fegyvergyártó vállalat bejelentette, hogy a következő tizenkét hétben páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Nyugat-Ukrajnában, egy meg nem nevezett helyszínen.

Németország több mint kétszeresére növelte az ukrán fegyveres erők fejlesztésére 2022-ben elkülönített 2 milliárd eurót. Jelenleg mintegy 5,4 milliárd eurót érint, és a tervek szerint ez az összeg további 10,5 milliárd euróra emelkedik.

Németország nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Ukrajnának egyszerűen nincs reménye arra, hogy katonailag legyőzze Oroszországot. Németország hosszú játékot játszik. Méltányosságot teremt Nyugat-Ukrajnában, ahol nem Oroszország, hanem Lengyelország a versenyzője.

Az 1944. októberi ukrajnai szovjet győzelem, Kelet-Európa Vörös Hadsereg általi megszállása és a szövetséges diplomácia Lengyelország Németországgal és Ukrajna Lengyelországgal közös nyugati határainak újrarajzolását eredményezte.

Egyszerűen fogalmazva, a nyugati német területek kompenzációjával Lengyelország beleegyezett Volhínia és Galícia nyugat-ukrajnai átadásába; a kölcsönös népességcsere évszázadok óta először egyértelmű etnikai, valamint politikai lengyel-ukrán határt hozott létre.

Könnyen elképzelhető, hogy a folyamatban lévő ukrajnai háború radikálisan megváltoztatja Ukrajna területi határait keleten és délen. Elképzelhető, hogy Nyugat-Ukrajna tekintetében is újra megnyithatja a 2. világháború utáni települést. Oroszország többször figyelmeztetett arra, hogy Lengyelország vissza akarja fordítani Volhínia és Galícia nyugat-ukrajnai elszakadását. Az események ilyen fordulata minden bizonnyal előtérbe helyezi a ma Lengyelországhoz tartozó német területek kérdését.

Talán az előttünk álló zűrzavarra számítva Varsó tavaly októberben 1990,1 billió euró értékben követelt második világháborús jóvátételt Berlintől – ezt a kérdést Németország állítása szerint 3-ben rendezték.

Félreértés ne essék, milyen fontos a keleti határ a német kultúra és politika számára. Valóban, egy "fogyatékos" nagyhatalomban mindig van valami ingatag, amikor politikai, gazdasági és történelmi körülmények között teljesen új intenzitás jelenik meg, ami arra készteti a hatalmon lévőket, hogy eszméket váltsanak valóra, és a gondosan átgondolt diplomáciai erőfeszítések felszíne alatt csendesen, de folyamatosan áramló revansista és imperialista diskurzusok elkezdik vizsgálni a pánnacionalista terjeszkedést.

Visszatekintve nem szabad elfelejteni Németország – különösen az akkori külügyminiszter és jelenlegi elnök, Steinmeier – ördögi szerepét abban, hogy Németországot a neonáci elemekkel hangolja össze a 2014-es kijevi rendszerváltás során, és az azt követő német hitszegést a minszki megállapodás végrehajtásában ("Steinmeier-formula"), amint azt nemrégiben februárban Angela Merkel volt kancellár is elismerte.

Legyen elég annyi, hogy miközben Oroszország megnyeri az ukrajnai háborút, a német külpolitikai döntéshozók aggodalma ismét szembesül azzal, hogy újra kell definiálni azt, ami német volt.

Forrás: https://moderndiplomacy.eu/2023/07/15/does-germany-want-revenge/