Az időnk pedig kevés.
Az éghajlatváltozás hatásainak már ma is évente sok tízezer ember esik áldozatul. Az ivóvízkészlet csökkenése, ami a változások egyik következménye, a menekülés és a háborús összecsapások egyik fő okává válik.
Az uralkodó tudományos nézet szerint a globális éghajlatváltozás, aminek jelentős részben és szinte biztosan az ember a kiváltója, visszafordíthatatlanul megkezdődött, és kihatásai sok ember, állat és növény életfeltételeit veszélyeztetik.
Az idevágó tudományos eredményeket nagyon komolyan kell vennünk. Még ha igencsak kétséges volna is, hogy megbízhatóak-e a jövőképek, az óvatosság akkor is azt követelné, hogy komolyan vegyük a tudományosan megalapozott figyelmeztetéseket, és változtassunk a viselkedésünkön.
Függetlenül attól, hogy milyen mértékben okozója az emberi magatartás a globális klímaváltozásnak, szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás.
Erre kötelez az előrelátás és a felelősség, kiváltképpen, amelyet a leggyengébbek és a következő generációk iránt viselünk.
Az ember által okozott klímaváltozás egyenlőtlenül sújtja az embereket. Kihatásai világszerte és az egyes országokban is a legszegényebbeket érintik a legsúlyosabban. Például a szegény országoknak kevesebb a lehetőségük arra, hogy védekezzenek a tengervízszint emelkedése ellen.
A klímaváltozás hatására az emberen kívüli természet életfeltételei is megváltoznak. Növényi és állati élőhelyek tűnnek el, ezáltal szegényedik a föld biológiai sokfélesége.
Az emberi viselkedés és mulasztás is felelős az éghajlat változásaiért, és a globális klímaváltozás veszélyt jelent az emberiségre és egész világunkra. Jelentős
erőfeszítésekre van szükség, hogy elkerüljük az éghajlat-károsító magatartást, és hatékony stratégiákkal alkalmazkodjunk a klímaváltozás körülményeihez. Hogy az emberiség meg tudjon felelni e próbatételnek, mindenkinek részt kell vállalnia. A
feladat, ami előtt állunk, nagy; de nem olyan nagy, hogy cselekvésünk és önmérséklésünk által semmi ne legyen helyrehozható.
Már ma is számos politikai, gazdasági, társadalmi és egyéni tevékenység célja a klímavédelem.
Az éghajlatváltozás átfogóan veszélyezteti a mai és a jövő generációk, illetve az emberen kívüli természet életfeltételeit, és ez által komoly próbatétele a közvetlen környezetünk iránti felelősségünknek. Egyre világosabban felismerhető, ahogy az
ember globális kihatásokkal beavatkozik az éghajlatrendszerbe, és ez a biológiai, szociális és térbeli életfeltételekre visszahat
Az idő sürget...
Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a klímaváltozás csak 2000-ben 150.000-nél több halálos áldozatot követelt, többek között a hőség, az áradások és a terjedő betegségek miatt. A világszerte okozott anyagi kárt csak a 2002-es évre nézve 55 milliárd US-dollárra becsülték. Ez az összeg a biztosítótársaságok
számításai szerint néhány év alatt a többszörösére emelkedhet, 2050-ig elérheti a tízszeresét, az évi több mit 600 milliárd eurós kárt. Az éghajlatváltozásból adódó ellátási nehézségek, elsősorban a tiszta ivóvízhez való hozzáférés szociális és katonai konfliktusok okozói lehetnek. Már most 500 millió ember él szűkös ivóvízkészletű országban. 2025-re három milliárdan lehetnek. Hathatós és globális klímavédő intézkedések nélkül az egészség, jólét és biztonság nem garantálható hosszútávon.
Mit tehetünk a mindennapokban?
Az éghajlat változik. És te? Mindenkinek kötelessége lenne, hogy napi szinten tegyen az üvegházgáz-kibocsátás csökkenésért. Nekünk, akik meglehetősen szennyező életmódot folytatunk, különösen nagy a morális felelősségünk e téren.
Mindenkinek külön-külön is tennie kell a klímaváltozás ellen. Íme, néhány egyszerű javaslat:
… Otthonunk
Az, hogy mekkora és milyen energetikai tulajdonságokkal rendelkező otthonban élnek, hat energiafogyasztásukra. Az energiatakarékosság nem csak pénztárcájára van jó hatással, hanem a környezetre is. 1 m3 földgáz elégetésével közel 2 kg CO2
szabadul fel. Az is befolyásolja energiafogyasztásukat, hogy mennyi és milyen tulajdonságokkal rendelkező háztartási gépet és szórakoztatóelektronikai berendezést használunk. A villany kilowattórája Magyarországon 0,41 kg CO2t termel.
… Közlekedés
Továbbá: 1 liter benzin elégetése 2,34 kilogrammal gyarapítja a légkör CO2 tartalmát. Közlekedési szükségletüket befolyásolja a munkahely, az iskola, óvoda, a bevásárlási és szórakozási lehetőségek távolsága. Pozitív hatással van, ha minimálisra csökkentjük az autó használatát. Ezt úgy tudjuk legegyszerűbben
megtenni, ha a fentebb említett úti célok gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Az sem mindegy hová mennek nyaralni, szabadságukat eltölteni. Jó, ha tudjuk, hogy nagy távolságokra utazni (pláne repülőgéppel) nem tekinthető környezettudatosnak. Klímatudatos módon él az, aki
lakóhelye közelében keres kikapcsolódásra alkalmas helyet.
… Tudatos vásárlás
A családok vásárlási szokásai nagymértékben hatnak fenntartható életmódra, amely közvetve hat az általános felmelegedésre. Megvásárolt termékek előállításuk, szállításuk, használatuk, és eldobásuk során is terhelik a környezetet.
Vásároljunk minél kevesebbet, válasszunk környezetbarát termékeket, használjuk azokat környezettudatosan (takarékosan) és hasznos élettartamuk végén váljunk meg tudatos módon azoktól (hulladékudvar, szelektív gyűjtés). Ne vásároljunk rövid
élettartamú, eldobható termékeket. Minél több helyi terméket vásárolunk, annál kevesebb a miattunk a levegőbe kerülő CO2 és egyéb káros anyag.
Kis Anna - Szelepcsényi Zoltán, ELTE Meteorológiai Tanszék, Belepusztulunk az időjárásba? című tanulmányának részleteit tárja az olvasók elé. Hála és köszönet a szerzőknek.
Az éghajlatváltozás hatásainak már ma is évente sok tízezer ember esik áldozatul. Az ivóvízkészlet csökkenése, ami a változások egyik következménye, a menekülés és a háborús összecsapások egyik fő okává válik.
Az uralkodó tudományos nézet szerint a globális éghajlatváltozás, aminek jelentős részben és szinte biztosan az ember a kiváltója, visszafordíthatatlanul megkezdődött, és kihatásai sok ember, állat és növény életfeltételeit veszélyeztetik.
Függetlenül attól, hogy milyen mértékben okozója az emberi magatartás a globális klímaváltozásnak, szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás.
Erre kötelez az előrelátás és a felelősség, kiváltképpen, amelyet a leggyengébbek és a következő generációk iránt viselünk.
Az ember által okozott klímaváltozás egyenlőtlenül sújtja az embereket. Kihatásai világszerte és az egyes országokban is a legszegényebbeket érintik a legsúlyosabban. Például a szegény országoknak kevesebb a lehetőségük arra, hogy védekezzenek a tengervízszint emelkedése ellen.
A klímaváltozás hatására az emberen kívüli természet életfeltételei is megváltoznak. Növényi és állati élőhelyek tűnnek el, ezáltal szegényedik a föld biológiai sokfélesége.
Az emberi viselkedés és mulasztás is felelős az éghajlat változásaiért, és a globális klímaváltozás veszélyt jelent az emberiségre és egész világunkra. Jelentős
erőfeszítésekre van szükség, hogy elkerüljük az éghajlat-károsító magatartást, és hatékony stratégiákkal alkalmazkodjunk a klímaváltozás körülményeihez. Hogy az emberiség meg tudjon felelni e próbatételnek, mindenkinek részt kell vállalnia. A
feladat, ami előtt állunk, nagy; de nem olyan nagy, hogy cselekvésünk és önmérséklésünk által semmi ne legyen helyrehozható.
Már ma is számos politikai, gazdasági, társadalmi és egyéni tevékenység célja a klímavédelem.
Az éghajlatváltozás átfogóan veszélyezteti a mai és a jövő generációk, illetve az emberen kívüli természet életfeltételeit, és ez által komoly próbatétele a közvetlen környezetünk iránti felelősségünknek. Egyre világosabban felismerhető, ahogy az
ember globális kihatásokkal beavatkozik az éghajlatrendszerbe, és ez a biológiai, szociális és térbeli életfeltételekre visszahat
Az idő sürget...
Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a klímaváltozás csak 2000-ben 150.000-nél több halálos áldozatot követelt, többek között a hőség, az áradások és a terjedő betegségek miatt. A világszerte okozott anyagi kárt csak a 2002-es évre nézve 55 milliárd US-dollárra becsülték. Ez az összeg a biztosítótársaságok
számításai szerint néhány év alatt a többszörösére emelkedhet, 2050-ig elérheti a tízszeresét, az évi több mit 600 milliárd eurós kárt. Az éghajlatváltozásból adódó ellátási nehézségek, elsősorban a tiszta ivóvízhez való hozzáférés szociális és katonai konfliktusok okozói lehetnek. Már most 500 millió ember él szűkös ivóvízkészletű országban. 2025-re három milliárdan lehetnek. Hathatós és globális klímavédő intézkedések nélkül az egészség, jólét és biztonság nem garantálható hosszútávon.
Mit tehetünk a mindennapokban?
Az éghajlat változik. És te? Mindenkinek kötelessége lenne, hogy napi szinten tegyen az üvegházgáz-kibocsátás csökkenésért. Nekünk, akik meglehetősen szennyező életmódot folytatunk, különösen nagy a morális felelősségünk e téren.
Mindenkinek külön-külön is tennie kell a klímaváltozás ellen. Íme, néhány egyszerű javaslat:
… Otthonunk
Az, hogy mekkora és milyen energetikai tulajdonságokkal rendelkező otthonban élnek, hat energiafogyasztásukra. Az energiatakarékosság nem csak pénztárcájára van jó hatással, hanem a környezetre is. 1 m3 földgáz elégetésével közel 2 kg CO2
szabadul fel. Az is befolyásolja energiafogyasztásukat, hogy mennyi és milyen tulajdonságokkal rendelkező háztartási gépet és szórakoztatóelektronikai berendezést használunk. A villany kilowattórája Magyarországon 0,41 kg CO2t termel.
… Közlekedés
Továbbá: 1 liter benzin elégetése 2,34 kilogrammal gyarapítja a légkör CO2 tartalmát. Közlekedési szükségletüket befolyásolja a munkahely, az iskola, óvoda, a bevásárlási és szórakozási lehetőségek távolsága. Pozitív hatással van, ha minimálisra csökkentjük az autó használatát. Ezt úgy tudjuk legegyszerűbben
megtenni, ha a fentebb említett úti célok gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Az sem mindegy hová mennek nyaralni, szabadságukat eltölteni. Jó, ha tudjuk, hogy nagy távolságokra utazni (pláne repülőgéppel) nem tekinthető környezettudatosnak. Klímatudatos módon él az, aki
lakóhelye közelében keres kikapcsolódásra alkalmas helyet.
… Tudatos vásárlás
A családok vásárlási szokásai nagymértékben hatnak fenntartható életmódra, amely közvetve hat az általános felmelegedésre. Megvásárolt termékek előállításuk, szállításuk, használatuk, és eldobásuk során is terhelik a környezetet.
Vásároljunk minél kevesebbet, válasszunk környezetbarát termékeket, használjuk azokat környezettudatosan (takarékosan) és hasznos élettartamuk végén váljunk meg tudatos módon azoktól (hulladékudvar, szelektív gyűjtés). Ne vásároljunk rövid
élettartamú, eldobható termékeket. Minél több helyi terméket vásárolunk, annál kevesebb a miattunk a levegőbe kerülő CO2 és egyéb káros anyag.
Kis Anna - Szelepcsényi Zoltán, ELTE Meteorológiai Tanszék, Belepusztulunk az időjárásba? című tanulmányának részleteit tárja az olvasók elé. Hála és köszönet a szerzőknek.
