Malaysia to send 3,000 tonnes of plastic waste back to countries of origin

Egy perc vesztegetni való időnk sincs!

Brutális hőhullám söpör végig Észak-Indiában. A hőmérséklet több helyen elérte az 50 Celsius fokot is, ami hosszabb távon ( = pár óra ebben a hőségben) konkrétan életveszélyes, mert a szervezet képtelen lehűteni magát izzadással.

Csak Észak-Indiában 200 millió ember él. De ugyanez a tendencia várható a Közel-Keleten is, ha nem fékezzük le a globális éghajlati katasztrófát. Ezekben az országokban a vízhiány és a hőhullámok mellett egy idő után megszűnik a nappali munkavégzés lehetősége is az év egy jelentős részében, ami elég világosan mutat az élhetetlenség irányába.

A heatwave has suddenly borne down on millions of people, killing several as the temperature passes 50C Celsius.

2050-re megöl bennünket a klímaváltozás....:(

Ha nem teszünk gyors és határozott lépéseket a klímaváltozás mérséklésére, teljesen reális eshetőség, hogy az 2050-re közvetlen egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberiségre –írja a CNN egy új jelentés alapján.

A Breakthrough National Center for Climate Restoration nevű ausztrál think tank által jegyzett a jelentés (pdf) nem új kutatáson alapul, hanem a korábbi tudományos eredmények alapján modellez lehetséges jövőbeli szcenáriókat. És nem túl vidám eshetőségeket vázol fel: elviselhetetlen hőség, elhagyatott városok, egymilliárd otthontalanná váló ember, összedőlő élelmiszeripar, összeomló ökoszisztémák.

• A jelentés szerint ha az a forgatókönyv valósulna meg, hogy a globális hőmérséklet 2050-re 3 Celsius-fokkal emelkedik az ipari forradalom előtti szinthez képest, akkor

• a  világ népességének 55 százalékának a szárazföldi területek 35 százalékán évi több mint 20 napon kellene olyan forrósággal megbirkóznia, amely már "túl van az emberi túlélhetőség  határán";

• Nyugat-Afrikában, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában évi több mint 100 halálosan forró nap lenne, aminek következtében több mint egymilliárd embert kellene máshová költöztetni;  

• a megemelkedő tengerszint miatt a világ számos nagyvárosa, többek között Mumbai, Jakarta, Sanghaj, Kanton, Hongkong, Ho Si Minh-város, Bangkok és Manila egyes részei elnéptelenednének, és csak Bangladesből 15 millió embert kellene áttelepíteni; 

• az élelmiszer-termelés is összezuhanna, mivel a mezőgazdasági szempontból fontos rovarok száma katasztrofális mértékben bezuhanna, a kulcsfontosságú termőterületeken élhetetlen lenne a klíma és krónikus vízhiány ütne be, az élelmiszerhiány következtében pedig az árak az egekbe szöknének;

a világ több nagy ökoszisztémája is összeomlana, például az északi-sarki, az amazóniai és a korallzátonyokon élő.

A jelentés előszavát Chris Barrie, az ausztrál hadsereg korábbi parancsnoka írta, aki szerint "az atomháború után az ember által okozott globális felmelegedés a legnagyobb fenyegetés az emberiségre a bolygón". Hozzáteszi azt is, hogy a jelentésben reális eshetőségként felvázolt ítéletnap ma még nem elkerülhetetlen, de ha nem lépünk azonnal, elég gyérek a kilátásaink. A jelentést David Spratt és Ian Dunlop jegyzi, akik mindketten klímakutatók, de Dunlop korábban a fosszilis iparágban töltött be nemzetközi cégvezetői pozíciókat és az ausztrál szénipari szövetséget is vezette, tehát a másik oldalról volt rálátása a problémára.

Andrew King, a Melbourne-i Egyetem klímatudósa, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében, azt mondta, hogy bár arra nem számít, hogy az emberi civilizáció véget érne 2050-re, a jelentés megállapításai reálisak, és valóban nagy egzisztenciális kihívásról van szó. Szerinte a jelentésben említett minden probléma – mint a tömeges áttelepítések vagy az élelmiszerhiány – előfordulása valóban várható 2050-re, csak az a kérdés, hogy ezek mennyire széles körűen fognak jelentkezni. A pontos forgatókönyv a klímaváltozás mellett egy sor további tényezőn, például a népességnövekedésen is múlik.

Az elmúlt hónapokban egymást követik a klímaváltozás potenciálisan katasztrofális következményeit reális lehetőségként tárgyaló tanulmányok és jelentések, a legnagyobb visszhangot a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) tavaly őszi jelentése kapta, de idén márciusban egy mérföldkőnek számító ENSZ-jelentés (pdf) is arra jutott, hogy fogy a cselekvésre rendelkezésre álló időnk. A szintén az ENSZ-hez tartozó IPBES májusi jelentése szerint egymillió fajt máris a kihalás fenyeget. A CDP gazdasági hatásokat vizsgáló friss júniusi jelentése szerint pedig a világ legnagyobb vállalatai ezermilliárd dolláros veszteségre számíthatnak a klímaváltozás miatt.

Mindig nagyra tartottam a szerbeket!

Díszegyenruhában tisztelgett a Hableány roncsainál egy hadihajó legénysége

Igen, egy szerb hadihajó - a magyar trottyos miniszterelnök még nem tudta ezt megtenni!

Mindig nagyra tartottam a szerbeket!

hogy nem fideszes írta, az teljesen biztos.

Maradjunk annyiban, hogy ezt ugyan nem fideszes írta, de attól még, sőt annak ellenére óriási írás.

a legokosabbak elmennek...

„Egy zsugorodó országot látok, ahonnan a legokosabbak mennek el” - beszélgetés az egyik legnagyobb élő filozófussal.

Lehet vitatni, amit mond, délután ráérek!

Tűrjük egy féművelt, tolvaj banda basáskodását Magyarországon! 

Özönvíz...

Pár kapzsi idióta miatt, bajba került egy egész település. :(

Nem kell atom, nem kell szén

Az atomról Csernobil óta, sok tapasztalata van az emberiségnek.

Rengeteg közvetlen és közvetett emberi életet követelt. Ehhez képest, még mindig vannak olyan hülyék - a magyar kormány is - akik atomban gondolkodnak, noha itt van, szinte tálcán kínálja magát a napenergia, a szélenergia. 

Gyakorlatilag, ebből a beruházási formából is lehet lopni - a magyar kormánynak, a lopásnál semmi nem fontosabb.

Az atom- és szén erőműveket, azonnal be kell zárni, a szénerőművek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók. :(

Katasztrófa helyzet van, környezeti katasztrófa - ez mindenkit egyformán érint a Földön.

A képen a Mátrai szénerőmű.

Búvárok...

A Hableány tragédiáját továbbra is nagy figyelemmel követi a világsajtó, és részletesen beszámol a fejleményekről.

A Korea Times című angol nyelvű koreai lap vezércikkében arra hívta fel a figyelmet hogy a budapesti hajókatasztrófa Koreában sokakat a Sewol komphajó elsüllyedésére emlékezteti, amely 2014-ben több mint 300 ember halálát okozta. Az akkori államfőt sok bírálat érte, amiért nem reagált kellően gyorsan a szerencsétlenségre, és ez ellene fordította a közvéleményt, még mielőtt impeachment eljárás indult ellene és masszív korrupciós botrányra derült fény.

A cikk felsorolta, mi mindent tett a koreai elnök és a kormány az ügyben, és megállapította: a külügyminiszter kirendelése mutatja, mennyire eltökélt az elnök abban, hogy mindent elkövessen a mentőakció minél jobb lebonyolítása érdekében. „Mindazonáltal a döntések kérdéseket is felvetnek. Egyrészt nem biztos, hogy a külügyminiszter a legmegfelelőbb ember egy ilyen csapat vezetésére, még akkor sem, ha a szerencsétlenség külföldön történt. Tekintettel a műveletek természetére, jobban megfelelne a belügyi és biztonsági minisztérium tisztségviselője. Mivel folyamatosan egyre több külföldi utazik külföldre, megnőtt a balesetek száma is. Mi lesz legközelebb, ha valami hasonló történik? A külügyminiszter hatalmas kihívás előtt áll a nemzetközi életben, és nem hagyhatja el az országot, ahányszor valahol valami baj van. Mivel növekszik a koreaiakkal történő balesetek száma, a kormánynak szabályrendszert kellene kidolgoznia arra, hogy ezeket az eseteket hogyan kell kezelni, és alaposan meg kell vizsgálnia az utazási ügynökségeket abból a szempontból, hogy vajon megfelelő intézkedéseket tesznek-e az ügyfeleik megvédelmezésére” – írta a lap.

Újabb holttestet találtak meg a búvárok ma.

Végre ehető evőeszközök

Végre valami jó is :)

Ehető evőeszközöket gyárt egy indiai cég, amellyel kiválthatók az egyszer használatos műanyag evőeszközök.

Az ehető evőeszközök kétféle ízesítésüek, édes - és fűszeres.